Ötéves ígéretét válthatja be a nemzeti-konzervatív lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS), Varsó ugyanis elkezdi a kilépési folyamat végrehajtását a világszerte sokat vitatott isztambuli egyezményből. Erről a kormány család-, munkaügyi és szociális minisztere beszélt: Marlena Maląg a lengyel Katolikus Rádió műsorában elmondta: már korábban jelezték kifogásaikat a nemzetközi egyezménnyel kapcsolatban, idén már biztosan véglegesítik a szándékukat. – Ebben a külügyi és az igazságügyi tárcákkal együttműködünk, közösen zajlik a jogalkotási folyamat – fogalmazott az interjúban Maląg, hozzátéve: a törvénykezés végeredménye minden bizonnyal az egyezményből való kilépés lesz.
Lengyelország 2015-ben csatlakozott a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló isztambuli egyezményhez, amit még a jobbközép-liberális Polgári Platform párt vezette korábbi kormány kezdeményezett. Kilépési szándékát azonban a PiS már ugyanabban az évben, hatalomra kerülésének elején jelezte, a lengyel konzervatívok ugyanis a kezdetektől a genderlobbi trójai falovaként értelmezik az egyezményt. A dokumentumról megfogalmazott kritikák szerint a nők elleni és a családon belüli erőszak nemi sztereotípiákra épít, ezáltal diszkriminatív a férfiakkal szemben, valamint elutasítja a hagyományos nemi szerepeket, így a konzervatív családmodellt is támadja.
A kritikusok között van a lengyel katolikus egyház, amely a konzervatív értékeket védő Ordo Iuris alapítvánnyal közösen a kilépés felgyorsítása, illetve egy alternatív családvédelmi intézmény létrehozása érdekében kezdett aláírásgyűjtésbe. Marek Jurek konzervatív politikus, a nemzetközi családjogi egyezmény egyik kezdeményezője ezzel kapcsolatban elmondta: céljuk az, hogy az isztambuli egyezményből kilépő európai országok együttműködhessenek a családok védelmében a genderelméletre épülő isztambuli egyezményen kívül is.
A Poland In hírportál elemzésében megjegyzi: bár a PiS a kezdetektől kiállt a család keresztény meghatározása mellett, Lengyelország kilépését az egyezményből megnehezítette az ellenzék szélsőséges reakciója. – A liberális és baloldali erők azzal vádolják a kormányt, hogy magukra hagyják az erőszakot elszenvedő nőket – írja a Poland In, a közszolgálati hírportál szerint azonban az isztambuli egyezmény elsősorban ideológiai kérdés. Mint írják, a családon belüli erőszak megfékezéséért tett konkrét lépések megvitatása alapján kellene a varsói kormányt is megítélni, nem pedig vitatható nemzetközi egyezményekhez való viszonya alapján.
Kivérzett viták
Az Európa Tanács 2011-ben nyitotta meg a csatlakozási lehetőséget az isztambuli egyezményhez, az elmúlt években ugyanakkor több kelet-közép-európai ország, Magyarország, Szlovákia és Bulgária is kifogásokat talált az egyezménnyel kapcsolatban, majd hosszas vitát követően végül elutasította azt. Különösen nagy volt a nemzetközi érdeklődés a Magyarországon belül zajló konfliktus iránt. A parlament idén május 5-én, egy KDNP-s indítvány elfogadásával zárta le a vitát, a téma azonban 2014 óta mérgezte a közvéleményt. Az egyezmény aláírását követően a parlament sorozatosan elutasította annak ratifikálását, ami miatt mind a hazai liberális ellenzék, mind a nemzetközi jogvédő szervezetek erősen támadták a konzervatív tábort. Szlovákia már 2011-ben aláírta az egyezményt, parlamentjük a jobboldali pártok kezdeményezésére végül idén februárban utasította el annak jogrendbe ültetését. Hasonló folyamat zajlott le Bulgáriában, ahol végül az alkotmánybíróság döntött úgy: az isztambuli egyezmény összeegyeztethetetlen az ország alapjogaival.Belföld ➤ Külföld ➤ Sport ➤ Gazdaság ➤ Kultúra ➤ Bulvár ➤ Életmód ➤ Receptek
0 Megjegyzések