A vádirat szerint a sértettek édesanyja megbetegedett, és bekerült a szegedi klinikára. Egyikük megosztotta a vádlottal a kezelőorvos nevét, erre a nő felajánlotta, hogy segít a kapcsolattartásban, mivel ismeri az orvost. Ezután a sértettet tájékoztatta a beteg állapotáról, majd azt állította, hogy ő pénzt adott a doktornak azért, hogy több figyelmet fordítson a kezelésre. Miután a nőt a kecskeméti kórházba szállították át, a vádlott azt mondta a sértettnek, hogy a szegedi kezelőorvos itt is több alkalommal meglátogatta édesanyját, részére speciális antibiotikumokat is felírt. Mindezekkel kapcsolatos költségekre több mint egymillió forintot kért és kapott a sértettől.
Ezeket követően a vádlott a sértettel azt hitette el, hogy a szegedi orvos szabadságra ment, de édesanyjának neurológusi kezelésre van szüksége. Állította, hogy ő leszervezte, hogy egy budapesti orvos vállalja el a továbbiakban a beteg gondozását. A sértettől hamarosan ennek az orvosnak az utazási költségeire, munkadíjára és különböző képalkotó vizsgálatok díjára kért pénzt. Utóbbiak megfizetésébe a sértett már testvérét is bevonta. A vádlott a sértettektől még édesanyjuk halála után is kért 250 000 forintot, azt állítva, hogy a budapesti orvost fegyelmi eljárásban a kezelés miatt megbüntették. Ezt azonban a sértettek már nem fizették ki, hanem rövidesen feljelentést tettek.
A valóságban sem a szegedi, sem a budapesti orvos nem gyógykezelte a beteget Kecskeméten, ellátásáért pénzt nem kértek illetve fogadtak el, képalkotó vizsgálatok elvégzésére illetve fegyelmi eljárás megindítására sem került sor.
A két rendbeli, nagyobb kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette miatt folyamatban lévő eljárásban a sértettek az őket ért kár megtérítése érdekében polgári jogi igényt terjesztettek elő.
A vádlott bűnösségének kérdésében a Csongrádi Járásbíróság fog dönteni.
Belföld ➤ Külföld ➤ Sport ➤ Gazdaság ➤ Kultúra ➤ Bulvár ➤ Életmód ➤ Receptek
0 Megjegyzések