Jelezte, hogy ezzel több mint a duplájára növekszik a kutatóhálózat éves költségvetése, amelynek jelentős része a kutatók béremelésére fordítható. A kormány arra is rábólintott, hogy további 36 milliárd forintnyi kutatási intézmény- és infrastruktúra-fejlesztés is megvalósulhat.
Magyarország kutatás-fejlesztési teljesítményének erősítésében jelentős szerep hárul a tavaly szeptemberben létrehozott Eötvös Loránd Kutatási Hálózatra (ELKH), amelyhez a hazai tudományos teljesítmény jelentős része köthető.
Többletforrás a működésre
A kormány 2021-ben 22 milliárd forint többletforrást biztosít az intézménynek, amit a kutatóintézet-hálózatának működésére és fejlesztésére fordíthat. Erről szóló kormányhatározat csütörtökön a Magyar Közlönyben is megjelent, amely rögzíti: a kormány célja a kutatói életpálya modellhez szükséges feltételek megteremtése, ehhez korszerű és rugalmas bérezést biztosítanak. Ennek megfelelően a többletforrás elsősorban kutatói bérfejlesztésre nyújt fedezetet.
Kutatóházakat rekonstruálnak
A rendelet értelmében összesen több mint 36 milliárd forintból megvalósulhat az ELKH-hoz tartozó Agrártudományi Kutatóközpontja új martonvásári kutatási tömbje, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet új kutatóháza, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont új kutatóparkja és a Wigner Fizikai Kutatóközpont rekonstrukciója és fejlesztése.
Felzárkóztatás
Hogy a kormány ledolgozza Magyarország nemzetközi lemaradását, 2018-ban megkezdte a teljes kutatás-fejlesztési és innovációs struktúra stratégiai alapokon nyugvó átalakítását. A szaktárca jelezte, hogy hazánk a GDP-arányos K+F ráfordításokban tavalyelőtt 1,53 százalékos rekordértéket ért el. Ezért kezdeményezésükre a kutatási, fejlesztési és innovációs célú költségvetési támogatások éves szintje idén 32 milliárd forinttal bővült.
0 Megjegyzések