Az Európai Unióban tilos a hulladékok háztartási égetése, és ezt a legtöbb országban szigorúan be is tartatják, ezért nem is végeztek komoly kutatásokat arról, hogy az ilyen égetések alkalmával milyen káros anyagok kerülnek a levegőbe. Ezt a hiányt pótolta a magyar tudósoknak az Európai Unió által támogatott új kutatása, melynek során egy öntöttvas kályhában égettek olyan hulladékokat, amelyeket gyakran dobnak a tűzre a magyar lakosok – számolt be a Levegő Munkacsoport.
A kutatók a lángok közé tettek páldául PET-palackot, gumiabroncsot, csomagolóanyagokat, egy PVC-padló darabját, vegyes összetételű textilt, forgácslemezt, valamint viszonyítási alapként tűzifát.
Az égés során a kutatók megmérték, hogy mennyi és mennyire
A háztartási hulladék égetés veszélyeinek érzékeltetéséhez a kutatók ennek hatásait a fatüzeléshez viszonyították. (A fa égetése során ugyanis önmagában is jelentős mennyiségű káros anyag jut a levegőbe.) Kimutatták, hogy amikor hulladékokat égetnek háztartási tüzelőberendezésekben, sokkal több egészségkárosító részecske (PM10), illetve sokkal mérgezőbb, rákkeltőbb kémiai anyagok jutnak a levegőbe, mint a tűzifa égetésekor.
Kiderült, hogy a műanyag jellegű hulladékok (például a PET-palack, habszivacs vagy ruhanemű) égetésekor 100–700-szor annyi és akár több ezerszer (!) mérgezőbb összetételű policiklusos aromás szénhidrogén (PAH) kerül a levegőbe a fatüzelés emissziójához képest. A PAH-ok az egészségre legveszélyesebb égéstermékek közé tartoznak, rákkeltőek, a sejtek örökítő anyagát is károsítják.
A fa jellegű hulladékok (papír, forgácslemez, farostlemez, bútorok) égetése is kerülendő, hiszen az általuk kibocsátott légszennyező anyagok is mintegy harmincszor (!) rákkeltőbbek annál, mint amikor száraz tűzifát égetnek.
Az angol nyelvű tanulmányról a Levegő Munkacsoport összefoglalót készített magyar nyelven.
Belföld ➤ Külföld ➤ Sport ➤ Gazdaság ➤ Kultúra ➤ Bulvár ➤ Életmód ➤ Receptek
0 Megjegyzések