A mutató április 11-én 5138-nál érte el eddigi csúcspontját, május 2-án esett kétezer, május 20-án pedig ezer alá, szerdán 867-en, csütörtökön pedig 988-on állt.
A tárcavezető által megosztott táblázatból az is kiderült, hogy az elmúlt napban 18-an haltak meg a fertőzés szövődményeiben, és ezzel a halálos áldozatok száma 4648-ra emelkedett. Az elhalálozások üteme az április 19-ei 127-es érték óta lassan ereszkedik. A szerdai adat 24, a csütörtöki 21 volt.
Az intenzív ápolásra szoruló betegek száma - miként csütörtökön - ugyan tovább mérséklődött, 602-ről 592-re, de a gépi lélegeztetésre szorulóké valamelyest megint nőtt, 265-ről 269-re. A gyógyultak száma 1622-vel 133 ezer 400-ra emelkedett, ők teszik ki tehát az összes eset több mint 79 százalékát. A 83 milliós országban a hatóságok eddig több mint 2,25 millió vírustesztet végeztek el.
Törökország május 4-étől lépett át a járvány elleni védekezés második fázisába, amely az "ellenőrzött társadalmi élet" nevet viseli. A lazítások keretében nyitva tartanak egyebek mellett a bevásárlóközpontok, azok egyes üzletei, az éttermek, a kávézók, a múzeumok, a könyvtárak, az óvodák, a sportlétesítmények, a strandok, a borbélyok, a fodrászatok és a szépségszalonok. Megnyílt továbbá a belföldi személyforgalom előtt az összes korábban lezárt tartomány, bár 15-ben - köztük Isztambulban és Ankarában - múlt szombaton és vasárnap még érvényben volt a hétvégeken alkalmazott kijárási tilalom.
Pénteken a török belügyminisztérium bejelentette, hogy a szóban forgó 15 tartományban a hétvégére is elrendeli az intézkedést, azonban Recep Tayyip Erdogan török elnök később a korlátozás eltörléséről határozott. Erdogan a Twitteren azt írta, hogy a legutóbbi tilalmat követően újabbat nem akartak bevezetni, de a napi esetszámok a keddi 786 után csütörtökön 988-ig szöktek, ami miatt arra kényszerültek, hogy ismét napirendre vegyék a korlátozást.
A török államfő hozzátette: "a lakosok részéről megfogalmazott vélemények arra sarkallták őket, hogy felülvizsgálják a döntést, amelynek egyetlen célja a betegség terjedésének megelőzése és az állampolgárok védelme volt, ám láthatóan különféle társadalmi és gazdasági következményekhez vezetett volna".
"Nem hajlott arra a szívünk, hogy polgáraink, akik 2,5 hónap szünet után elkezdték újrarendezni mindennapi életüket, kárt szenvedjenek" - mutatott rá.
A belföldi légi közlekedést június 1-jén indította újra a kis-ázsiai ország. A nemzetközi légi járatokat június 10-étől fokozatosan indítják, Magyarországra például június 15-étől. A Törökországba érkezőket a repülőtereken tesztelni fogják, hogy megfertőződtek-e az új koronavírussal. A vizsgált emberek elérhetőségeit és tartózkodási helyét regisztrálják.
MNB: a kis cégek és az alacsony keresetű emberek éltek leginkább a törlesztési moratóriummal
Gazdaság,
A legnagyobb valószínűséggel a mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint az alacsony keresetűek, kisebb hitelösszeget felvevők éltek nagyobb arányban a hiteltörlesztési moratórium lehetőségével, ami azt jelenti, hogy épp azokat segítette ez az intézkedés, akiknek a legnagyobb szükségük van erre a megoldásra - mondta Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke pénteken, az M1 aktuális csatornán.
Az alelnök kifejtette: a kormány nagyon gyorsan és nagyon jól reagált egy nem várt eseményre a Magyar Nemzeti Bank (MNB), valamint más szereplők által is ajánlott hiteltörlesztési moratórium bevezetésével.
Az első statisztikák szerint a lakosság kétharmada és a vállalkozások négyötöde vette igénybe a hiteltörlesztési moratóriumot, ami az állomány 55 százalékát érinti. Ez azt jelenti, hogy nem kell a tartalékokat felélni, nem biztos, hogy elbocsátanak munkavállalókat, nagyobb esély van arra, hogy ezt az átmeneti időszakot átvészelje a teljes gazdaság, a vállalkozások, és újult erővel, nagy lendülettel induljanak neki a következő szakasznak - mondta.
Beszélt arról is, hogy várhatóan januártól indul élesben a minősített fogyasztóbarát termékcsalád harmadik eleme, a minősített fogyasztóbarát személyi hitel, a bankok akkortól pályázhatnak a minősítésre. Eddig két minősített terméket vezettek be, a minősített fogyasztóbarát lakáshitelt és a minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítást.
Sokakat felháborít a horvát ítélet, hogy nem jogsértő az usztasa köszöntés egy énekes dalában
Kultúra,
Óriási felháborodást okozott Horvátországban, hogy a legfelsőbb szabálysértési bíróság úgy döntött, nem számít jogsértésnek Marko Perkovic Thompson popénekes dalában A hazáért készen állunk (Za dom spremni!) usztasa köszönés, amelyről az alkotmánybíróság korábban többször is kimondta, hogy ellenkezik a Horvát Köztársaság alkotmányának alapelveivel - írták a helyi médiumok pénteken.
A testület jogerős szerdai döntése szerint az énekes nem sértette meg a közrendet, amikor koncertjein a Bojna Cavoglave (Cavoglavei zászlóalj) című slágere elején a Za dom spremni! felkiáltást használta. Thompson korábban emiatt többször is büntetést fizetett. A dalt a horvát honvédők nem hivatalos himnuszának is tekintik, amely a horvátországi háború alatt (1991-1995) lett híres.
A liberális pártok szerint a felkiáltást végleg be kellene tiltani. A bíróság döntése szembe megy a józan ésszel és a horvát alkotmánnyal - hangoztatták.
Davor Bernardic, a legnagyobb ellenzéki párt, a Szociáldemokrata Párt (SDP) elnöke pénteken botrányosnak nevezte a bíróság döntését.
Képzeljék el, hogy a német bíróság engedélyezi a "Sieg Heil" vagy a "Heil Hitler" használatát - mondta újságíróknak.
Ez annak a következménye, hogy az Andrej Plenkovic vezette jobboldali kormány nem oldotta meg ezt a problémát. Relativizálta a fasizmust akkor, amikor az általa alapított, múlttal való szembenézés bizottságban kimondta, hogy a felkiáltás kivételes esetekben használható - vélekedett az SDP elnöke.
Jadranka Kosor volt miniszterelnök Twitter-oldalán az ítéletre reagálva azt írta: abban az országban, amely éppen betölti az Európai Unió soros elnöki tisztét, a bíróság úgy döntött, hogy a fasiszta köszönés rendben van.
"Képzeljenek el hasonló példát abban az országban, amely majd átveszi Horvátország után elnökséget" - tette hozzá, Németországra utalva.
Az 1941-ben létrehozott Független Horvát Államban (NDH - az usztasák vezette bábállam) használt köszöntést a Horvát Jogpárt délszláv háborúban létrehozott saját fegyveres ereje, a HOS veterán tagjai élesztették újra. 1998-ban bejegyzett egyesületük pecsétjében hivatalosan is szerepel a Dom spremni!, és azóta minden következmény nélkül használják.
Zoran Milanovic köztársasági elnök néhány hete otthagyta az 1995 májusi Villám hadművelet évfordulójára szervezett állami megemlékezést, mert az egyik veterán katona fekete pólóján ott volt a HOS címere.
Marko Perkovic művésznevét az 1991-1995 közötti délszláv háború során vette fel, a Thompson gyártmányú gépfegyver után. Igazán híressé éppen a vitatott dallal, a Bojna Cavoglave című slágerével vált, amelyben a hazájukat védő horvát katonák hősiességét énekli meg. Dalszövegeiben megjelenik az erős nemzeti érzés, a Horvátország, Hercegovina és Isten iránti szeretet, valamint a honvédő háború dicsősége. Az énekes fellépéseit korábban már Ausztriában és Szlovéniában is betiltották, de vannak horvát városok is, amelyek szintén nem engedik koncertezni.
Amerikai tüntetések - Washington polgármestere a szövetségi erők kivonását kéri a városból
Külföld,
Washington demokrata párti polgármestere, Muriel Bowser a Donald Trump amerikai elnökhöz intézett levelében a szövetségi erők kivonását kérte a szövetségi fővárosból.
A szövetségi erőket az erőszakos tüntetők és a rendőri brutalitás megfékezésére rendelték ki a szövetségi főváros utcáira. A tüntetések a május végén Minneapolisban rendőri kegyetlenkedés áldozatává vált afroamerikai George Floyd halála miatt kezdődtek.
A szövetségi erők között az igazságügyi minisztérium különböző ügynökségeinek rendfenntartói voltak. Így például a büntetés-végrehajtási intézetek központjának a börtönlázadások féken tartását szolgáló erői.
Levelében Bowser polgármester azzal érvelt, hogy a megmozdulások immár rendben zajlanak, és kedd óta nem voltak letartóztatások sem.
Közben a Fehér Ház melletti utcában - ahol már nincsenek tüntetők - a Black Lives Matter (a Fekete életek számítanak) nevű mozgalom tagjai nagy sárga betűkkel felfestették az úttestet és a járdát Black Lives Matter felirattal. A polgármester, aki afroamerikai politikus, a Twitteren egy rövid videót is közzétett a festegetésről, majd közölte, hogy ez az utcaszakasz hivatalosan is a Black Lives Matter tér nevet kapja.
Muriel Bowser a tüntetéssorozat kezdetekor óvatosan, később azonban nyíltan a tüntetők mellé állt. Az amerikai kormányzat tagjai, köztük Donald Trump vagy William Barr igazságügyi miniszter többször kifejtette, hogy csakis az erőszakos tüntetőket ítéli el, a békés tüntetés mindenkinek joga. Mike Pence alelnök a CNBC televíziónak pénteken adott interjújában ismételten azt szögezte le, hogy az elnök és ő a békés tüntetők mellett áll, de az erőszakot és a fosztogatást nem fogják tűrni.
Washington az amerikai alkotmány értelmében nem tagállam, de különleges státusza van, s a szövetségi kormánynak hatalma van a várost érintő bizonyos döntések meghozatalára. Így például a szövetségi tulajdonban lévő épületek - köztük a minisztériumok - kormányzati ellenőrzés és védelem alatt állnak.
Donald Trump a pénteken a Fehér Házban tartott sajtókonferenciáján röviden kitért az országos tüntetéssorozatra, s a többi között leszögezte, hogy minden amerikainak egyenlő elbánásra van joga a rendőrök részéről.
Közben pénteken újabb rendőri atrocitás rázta meg az Egyesült Államokat. Pénteken került nyilvánosságra az a videó, amelyen jól látszik, hogy a New York állam délnyugati részén fekvő Buffalo városában csütörtökön a rendőrök a földre nyomtak egy 75 éves férfit, aki egy ideig eszméletlenül feküdt a járdán. Kórházba szállították, csütörtök este az állapota súlyos volt, a pénteki hírek szerint stabil és magához tért. A buffalói rendőrség azonnali hatállyal felfüggesztette beosztásából a két rendőrt, és megindította a vizsgálatot.
Több amerikai nagyvárosban azt fontolgatják, hogy csökkentik a rendőrség finanszírozását. Eric Garcetti, Los Angeles polgármestere még csütörtökön este jelentette be, hogy 250 millió dollárt elvesz a rendőrség költségvetéséből, és az összeget más célokra irányítja át. Sajtóhírek szerint New Yorkban azt fontolgatják, hogy egymilliárd dollárral csökkentik a rendőrség költségvetését, Minneapolisban pedig pénteken szavaz a városi önkormányzat arról, hogy teljesen feloszlassák-e a helyi rendőrséget.
A francia belügyminiszter feljelentést tett egy rasszista és homofób rendőri Facebook-csoport miatt
Külföld,
Feljelentést tett a párizsi ügyészségen Christophe Castaner francia belügyminiszter egy zárt Facebook-csoportban rendőrök által írt több száz rasszista, homofób és szexista üzenet miatt - adta hírül pénteken a StreetPress francia hírportál.
"Amennyiben valósnak bizonyulnak, ezek az elfogadhatatlan üzenetek súlyosan sértik a nemzeti rendőrség és csendőrség becsületét, amely erők tagjai a mindennapokban védik a franciákat, a rasszizmussal és a diszkriminációkkal szemben is" - jelezte a tárcavezető környezete.
A belügyminiszter a büntető törvénykönyv azon passzusa alapján tett feljelentést, amely minden köztisztviselőnek előírja, hogy amennyiben a hivatala gyakorlása közben szabálysértést vagy bűncselekményt észlel, azonnal jelentenie kell az ügyészségnek.
"Miután egy közösségi oldalnak egy olyan csoportjában történt üzenetváltásokról van szó, amelyről semmilyen információnk nincsen, ezeket a dolgokat ellenőrizni kell" - jelezte a belügyi tárca.
A StreetPress tényfeltáró cikke szerint a rendőri erők tagjainak fenntartott, zárt TN Rabiot Police Officiel csoportnak mintegy 8 ezer tagja van. A hírportál azt állítja, hogy nagyon sok gyűlölködő üzenetet váltanak a tagok, amelyekből idézett is a Streetpress.
Hat roueni rendőr ellen közben pedig fegyelmi eljárás indult, mert még 2019 decemberében kiderült, hogy a WhatsAppon rasszista üzeneteket küldtek egymásnak - közölte Frédéric Veaux, az országos rendőrség igazgatója.
Az ügyben egy fekete bőrű rendőr tett feljelentést, amikor felfedezte, hogy kollegái rasszista üzenetváltásának lett a célpontja. A rendőrség felügyeleti szerve, az IGPN vizsgálatot indított 2020 januárban "nem nyilvános súlyos rágalmazás és diszkriminációra való nem nyilvános uszítás gyanújával.
Csütörtökön az Arte Radio és a Medipart tényfeltáró portál elevenítette fel a roueni esetet a rendőri erőszak és rasszizmus elleni keddi párizsi tüntetés miatt, amelyen több mint 20 ezren vettek részt.
Frédéric Veaux, az országos rendőrség igazgatója megerősítette, hogy minden "adminisztratív következtetést" levon a rendőrség ezekből a tettekből, "amelyeknek nincs helyük a rendőrségnél, és a lehető legkomolyabb válaszokat követelik".
Szombatra egyébként több francia városban is megmozdulásokat szerveznek a "rendőri erőszak és a rendőrség rendszerszerű rasszizmusa ellen" annak ellenére, hogy a hatóságok emlékeztettek arra, hogy tilos a tíz fő feletti gyülekezés a koronavírus-járvány miatt. A korlátozás legalább július 10-ig van érvényben.
Párizsban a rendőri rasszizmus állítólagos áldozatai az Eiffel-torony előtti Mars-mezőre hívják sétára az embereket a társadalmi távolságtartás betartása mellett. A szervezők a George Floyd afroamerikai férfi halála miatt a rendőri brutalitás és a rasszizmus elleni amerikai tiltakozásokat támogató nemzetközi mozgalmat kívánják kiszélesíteni. A koronavírus-járvány miatti gyülekezési tilalom ellenére kedd este már több mint 20 ezren tüntettek a párizsi bíróság előtt a rendőri erőszak ellen. Az incidensekkel végződő megmozdulást egy 2016-os rendőri előállítást követően elhunyt 24 éves fekete bőrű férfi, Adama Traoré családja szervezte.
Felhívásokat tettek közzé tüntetésre Bordeaux-ban, Nantes-ban, Limoges-ban, Poitiers-ban, Marseille-ben, Lille-ben is, Nizzában viszont két megmozdulást szombatra és vasárnapra betiltott a prefektúra.
"Azoknak az embereknek, akik tüntetni szeretnének, más kifejezési formát kell találniuk, mert nem felejthetjük el az egészségügyi helyzetet" - vélte pénteken Sibeth Ndiaye kormányszóvivő. A fekete bőrű kormánytag egyébként visszautasította, hogy a francia rendőrség rasszista.
0 Megjegyzések