Tavaly is Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és a nem alkoholos italok, egy ilyen termékekből álló kosár nálunk az európai uniós átlag alig 66 százalékába került – derül ki az EU statisztikai hivatala, az Eurostat által a napokban nyilvánosságra hozott adatsorokból. Az ellenkező póluson a dánokat találjuk, akik az uniós átlag 129 százalékát kénytelenek lepengetni ugyanazért az élelmiszerekből és italokból álló kosárért. A romániai adatok amúgy megegyeznek az egy évvel korábban regisztrált értékekkel.
Ami a szeszes italok és dohányipari termékek árát illeti, a legolcsóbban a bolgárok jönnek ki az EU-s átlag 62 százalékával, majd 74 százalékkal Lengyelország, 75 százalékkal pedig Magyarország és Románia következik. A legdrágábban az írek élhetnek káros szenvedélyeiknek, ott ezeknek a termékeknek az ára eléri az uniós átlag 188 százalékát. Vendéglőbe és szállodába is Bulgáriában érdemes a leginkább menni, ott ugyanis az uniós szint 45 százalékáért ehetünk, aludhatunk. Romániában ez az arány 54 százalékos, Dániában viszont 156 százalékos.
A legkisebb különbséget az árak tekintetében a háztartási gépek esetében figyelhetjük meg, a legolcsóbbnak számító Lengyelországban ugyanis az EU-s árszint 91 százalékáért lehet beszerezni ezeket a termékeket, és a legdrágább Franciaországban is „csak” 111 százalék. Románia e tekintetben majdnem középen áll a maga 97 százalékával.
Összességében nézve a legalacsonyabb árakat Bulgáriában (az EU-átlag 53 százaléka) és Romániában (55 százalék) találjuk, a legdrágább pedig Dánia (141 százalék), Írország (134 százalék), Luxemburg (131 százalék), Finnország (127 százalék) és Svédország (121 százalék).
Mindez pedig azt jelenti, hogy az Európai Unión belül a különböző termékek és szolgáltatások ára a legdrágább országban háromszor nagyobb a legolcsóbbnak minősülő tagállamban.
Viszont szintén az Eurostat által a múlt héten kibocsátott adatsorból tudjuk azt is, hogy noha némileg csökkent, továbbra is óriási a különbség az Európai Unió leggazdagabb és legszegényebb országai között. Ha pedig végigfutjuk a rangsort, akkor azt látjuk, hogy
ahol a legolcsóbban bevásárolhatunk, ott a legnagyobb a szegénység is az uniós átlaghoz viszonyítva, ahol pedig a legdrágábbak a termékek és szolgáltatások, ott az életszínvonal is fényévekkel jobb.
A leggazdagabb országban, Luxemburgban az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) 261 százaléka volt az uniós átlagnak, míg az utolsó helyezett Bulgáriában 53 százalék. Egy évvel korábban, 2018-ban Luxemburg egy főre jutó GDP-je 263 százalék, Bulgáriáé pedig 51 százalék volt.
Amúgy tíz országban – Luxemburg, Írország, Hollandia, Dánia, Ausztria, Németország, Svédország, Belgium, Finnország és Franciaország – haladta meg az uniós átlagot az egy főre jutó GDP tavaly. A középmezőnybe – a 70 és 100 százalék közötti kategóriába – került Málta, Olaszország, Csehország, Spanyolország, Ciprus, Szlovénia, Észtország, Litvánia, Portugália, Szlovákia, Magyarország és Lengyelország. A maradék öt országban – Lettországban, Romániában, Görögországban, Horvátországban és Bulgáriában – 70 százalék alatt volt a mutató.
A háztartások életszínvonalát jobban tükröző egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztásban is Luxemburg az első, az EU-s átlag 135 százalékával és Bulgária az utolsó az átlag 59 százalékával. Egy évvel korábban 135, illetve 57 százalékon állt a két adat.
Belföld ➤ Külföld ➤ Sport ➤ Gazdaság ➤ Kultúra ➤ Bulvár ➤ Életmód ➤ Receptek
0 Megjegyzések