A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Twitteren (X-en), Instagramon, Threadson vagy YouTube-on!

Erdélyről készült „leltár”, ami kézről kézre járt

A két világháború előtti és közötti Erdélyt, tájakat, városokat, arcokat, életképeket is megörökített fotóin a kolozsvári Szabó Dénes, akinek hagyatékát az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Fotótér elnevezésű felületén tették közzé Trianon századik évfordulóján. Szabó Dénes munkásságáról Blos-Jáni Melinda fotótörténész, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem filmművészet, fotóművészet, média szakának oktatója beszélt a Krónikának.

Több mint tízezer első világháborús és régi erdélyi fotót tett közzé a Fotótér elnevezésű új tartalomszolgáltatás keretében az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján. A kolozsvári Szabó Dénes (1907–1982) életművéből több mint háromezer üveg- és cellulóznegatív került a nemzeti könyvtár birtokába.

A fényképeket a kolozsvári Fotofilm cég munkatársaként készítette a fényképész, döntő részük városkép és tájkép, amelyek a cég képeslapkiadói tevékenységéhez kapcsolódnak.

A már feliratozott, sokszorosításra előkészített képeslapnegatívok az 1930-as és az 1940-es évek erdélyi falvait, városait, fontosabb épületeit, fürdőit ábrázolják, érzékeltetik a táj természeti szépségeit. A gyűjtemény értékes részei a népviseletet dokumentáló sorozatok, a falusi és a városi életképek, családi, társadalmi események felvételei, amelyekből kibontakozik a két világháború közötti erdélyi hétköznapok hangulata.

Blos-Jáni Melinda fotótörténész, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem filmművészet, fotóművészet, média szakának oktatója megkeresésünkre elmondta,

a filmkészítés és fényképezés közti kontinuitás szempontjából fontos Szabó Dénes életműve, a Fotofilm cég a nevében is őrzi ezt a kapcsolatot.

„A film családfájának egyik gyökere a fotó. Volt, hogy a fotóra, volt, hogy a filmre volt nagyobb igény Kolozsváron, ezért a Fotofilm cég alapítója, Fekete László egy cég keretében próbálta művelni mindkettőt. A nagyváradi származású Fekete László, aki fotósként kezdte a pályáját, Janovics Jenő operatőrévé vált 1920-ig, miután Bécsben eltanulta a filmkészítés mesterségét” – mondta el a fotótörténész.

Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések