Csaknem három éve kapott agyvérzést Lerch István, s sokáig az is kétséges volt, életben marad-e.
Néhány hónapja azonban sokat javult az állapota, párja, Enikő csodával határosnak tartja azt a módszert, amelynek köszönhetően az Erkel Ferenc-díjas zenész újra talpra állt és képes járni.
Már ő és az egykori V’ Moto Rock-billentyűs, számos legendás dal szerzője is szentül hiszi: István hamarosan hazatérhet. Éppen ezért hatalmas energiával, emberfeletti akarattal küzd meg minden egyes lépésért.
– István két életmentő és egy koponyakorrekciós műtéten esett át. Hónapokig az is kétséges volt, hogy életben marad-e, és sokáig csak bénultan feküdt, szondával etették. A Budakeszi Rehabilitációs Intézetben kitűnő szakemberek stabil szintre hozták, de felkészítettek arra, hogy talán sohasem lesz képes önálló életet élni – emlékszik vissza a rettenetes időszakra Enikő, aki rendületlenül kereste az új lehetőségeket, ami tovább fejlesztheti férje állapotát.
Így talált rá Pásztor Gabriella gyógytornászra, aki különleges módszert alkalmaz Londonban és már Magyarországon is.
– Mátészalkán is dolgozik két ARNI-tréner, ezért vittem a helyi kórházba Istvánt, hálás vagyok, amiért lehetővé tették ezt az új terápiát. Fél évig egy panzióban laktam, és minden napot vele töltöttem. István nővére, bár külföldön él, de gyakran hazajött, s rengeteget segített. Soha nem felejtem el azt a pillanatot, amikor Pista a béna jobb lábát először felemelte. Könnyeztünk az örömtől – mesélte Enikő, aki szerint párja egyre ügyesebb, olyannyira, hogy egy keveset már sétál is.
– Nyolc kilót hízott izomra, majd néhány hete megtette az első lépést is – újságolt büszkén az asszony. – Még kell neki egy bot és némi segítség, főleg a biztonságérzete miatt kísérjük, mert sokszor a végkimerülésig jár. Az első lépéstől vasakarattal és koncentrációval küzd. A folyosó végén álló hibiszkusz volt a cél, öt kórterem előtt elhaladva jutottunk el a virágig.
Istvánt megkedvelték a mátészalkai kórház nővérei és orvosai, Timivel, az ARNI-trénerével egyenesen barátok lettek, még énekeltek is neki a születésnapján. Egy hete mégis elbúcsúztak, mert Lerch újra egy fővárosi kórházba került, felesége pedig már a házuk akadálymentesítésén dolgozik.
– Át kell alakítani a fürdőszobát, felszedni a küszöböket, speciális elektromos ágyra is szükség lesz. Hosszú volt ez a három év, de mindig az volt a cél, hogy önállóan mozogva térjen haza, ne kelljen másoknak kiszolgáltatva élnie – mondta Enikő. – Ez lesz az utolsó karácsony, amit kórteremben kell töltenünk!
Néhány hónapja azonban sokat javult az állapota, párja, Enikő csodával határosnak tartja azt a módszert, amelynek köszönhetően az Erkel Ferenc-díjas zenész újra talpra állt és képes járni.
Már ő és az egykori V’ Moto Rock-billentyűs, számos legendás dal szerzője is szentül hiszi: István hamarosan hazatérhet. Éppen ezért hatalmas energiával, emberfeletti akarattal küzd meg minden egyes lépésért.
– István két életmentő és egy koponyakorrekciós műtéten esett át. Hónapokig az is kétséges volt, hogy életben marad-e, és sokáig csak bénultan feküdt, szondával etették. A Budakeszi Rehabilitációs Intézetben kitűnő szakemberek stabil szintre hozták, de felkészítettek arra, hogy talán sohasem lesz képes önálló életet élni – emlékszik vissza a rettenetes időszakra Enikő, aki rendületlenül kereste az új lehetőségeket, ami tovább fejlesztheti férje állapotát.
Így talált rá Pásztor Gabriella gyógytornászra, aki különleges módszert alkalmaz Londonban és már Magyarországon is.
– Mátészalkán is dolgozik két ARNI-tréner, ezért vittem a helyi kórházba Istvánt, hálás vagyok, amiért lehetővé tették ezt az új terápiát. Fél évig egy panzióban laktam, és minden napot vele töltöttem. István nővére, bár külföldön él, de gyakran hazajött, s rengeteget segített. Soha nem felejtem el azt a pillanatot, amikor Pista a béna jobb lábát először felemelte. Könnyeztünk az örömtől – mesélte Enikő, aki szerint párja egyre ügyesebb, olyannyira, hogy egy keveset már sétál is.
– Nyolc kilót hízott izomra, majd néhány hete megtette az első lépést is – újságolt büszkén az asszony. – Még kell neki egy bot és némi segítség, főleg a biztonságérzete miatt kísérjük, mert sokszor a végkimerülésig jár. Az első lépéstől vasakarattal és koncentrációval küzd. A folyosó végén álló hibiszkusz volt a cél, öt kórterem előtt elhaladva jutottunk el a virágig.
Istvánt megkedvelték a mátészalkai kórház nővérei és orvosai, Timivel, az ARNI-trénerével egyenesen barátok lettek, még énekeltek is neki a születésnapján. Egy hete mégis elbúcsúztak, mert Lerch újra egy fővárosi kórházba került, felesége pedig már a házuk akadálymentesítésén dolgozik.
– Át kell alakítani a fürdőszobát, felszedni a küszöböket, speciális elektromos ágyra is szükség lesz. Hosszú volt ez a három év, de mindig az volt a cél, hogy önállóan mozogva térjen haza, ne kelljen másoknak kiszolgáltatva élnie – mondta Enikő. – Ez lesz az utolsó karácsony, amit kórteremben kell töltenünk!
0 Megjegyzések