Nem elégséges az együttműködés népegészségügyi kérdésekben

A Betegszervezetek Magyarországi Szövetsége szerint a népegészségügyet érintő kérdésekbe a társadalmi szervezeteket eddig csak részlegesen és alkalmanként vonták be - hangzott el a Társadalmi és betegszervezetek a népegészségügyért címmel rendezett konferencián.

Az MTI-hez kedden eljuttatott közlemény idézi a szövetség elnökét. Koltai Tünde azt mondta: szükség van az egészségügy területén működő társadalmi szervezetekre, hiszen hangsúlyos népegészségügyi feladatokat látnak el, jelentős szerepük van a magyar lakosság egészségtudatosságának, egészségértésének fejlesztésében. A civil oldalon felhalmozódott tudás legtöbbször nemzetközi és európai tapasztalatcserén alapuló jó gyakorlatokra támaszkodik, és tudományos bizonyítékokra épít - emelte ki.

A Betegszervezetek Magyarországi Szövetsége, a Nemzeti Betegfórum, valamint az Európai Népegészségügyi Szövetség (EPHA) szervezésében rendezett nemzetközi konferencián Massay-Kosubek Zoltán, az EPHA népegészségügyi koherenciáért felelős képviselője azt mondta: kétséges a népegészségügy jövője Európában. Holott - folytatta - az unióban a humánerőforrás-válság kezelése hozzájárulhat az állampolgárok egészségének, munkaképességének hosszú távú megőrzéséhez. Véleménye szerint nyitott kérdés egyelőre az is, hogy a népegészségügy prioritást élvez-e majd az EU-ban, hiszen még nem tudni, lesz-e egészségügyért felelős biztos az új Európai Bizottságban.

Massay-Kosubek Zoltán hangsúlyozta, hogy az európai szintű népegészségügyi kihívásokra csak uniós szintű összefogással adhatók hatékony válaszok, mert az eltérő tagállami szintű kezdeményezések önmagukban nem elegendőek. Példaként az antibiotikum-rezisztenciát, az elhízást vagy a légszennyezettséget említette, amelyek mind népegészségügyi kihívások Európában.

Azt mondta, Magyarország "éllovas" Európában számos népegészségügyet érintő döntés meghozatalában - példaként az európai szinten is ismert és elismert népegészségügyi termékadót vagy a dohánytermék egységes csomagolásának bevezetését említette. Massay-Kosubek Zoltán szerint ugyanakkor nemcsak az oltások felvételére vagy a szűrővizsgálatokon való megjelentés fontosságára kell fókuszálni, hanem olyan feladatokra is, mint például a környezetszennyezéssel összefüggést mutató légzőszervi megbetegedések visszaszorítása. 

A Nemzeti Betegfórum szerint a magyar népegészségügy fordulópont előtt áll, végéhez közeledik az Egészséges Magyarország 2014-2020 egészségügyi ágazati stratégia hatálya. Napirenden van az új népegészségügyi stratégia társadalmi vitája - írták -, hozzátéve, kulcsfontosságú, hogy ebben a civil szervezetek mennyire aktívak. A bevonásukról azonban még nem hangzott el pontos terv kormányzati megszólalóktól, és még nem publikusak az öt népegészségügyi program tervei sem - tették hozzá.

(MTI)