Az Európai Bizottság hatékonyabbá tenné a döntéshozatalt az uniós szociálpolitika területén

Vitát kezdeményezett az uniós szociálpolitikai döntéshozatal hatékonyságának javításáról kedden az Európai Bizottság, a fő kérdés, hogy a tagállamok kormányait tömörítő tanácsban az eddig kimaradó területeken is áttérjenek-e a minősített többségi szavazásra.
A tanácsi eljárások során jelenleg a szociálpolitika néhány területén még egyhangú szavazásra van szükség, és ezért gyakran nem sikerül határozni kulcsfontosságú kezdeményezésekről, így felmerül a kérdés, hogy célszerű lenne-e fokozatosan kiterjeszteni a legtöbb más szakpolitikai területen már jelenleg is alkalmazott minősített többségi döntéshozatalt, felszámolva a tagállamok vétójogát.

A minősített többségi szavazásokon elegendő, ha a tagállamok 55 százaléka támogat egy adott javaslatot, amennyiben összesített népességük kiteszi az Európai Unió népességének 65 százalékát.

Az Európai Unió tagországai így gyorsabban, eredményesebben tudnának kompromisszumra jutni, ráadásul a folyamatba tevőlegesen bevonnák az Európai Parlamentet is, ami növelné a demokratikus legitimációt.

A bizottság rámutatott, hogy a legtöbb, közösségi hatáskörbe tartozó szociálpolitikai kérdésben már most is minősített többséggel születnek a döntések. Kimarad e körből azonban a nemi identitáson, faji és etnikai származáson, valláson, meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló diszkrimináció tilalma, továbbá a munkavállalók szociális és elbocsátással szembeni védelme, a munkavállalók és munkaadók érdekeinek képviselete és kollektív védelme, valamint az EU-ban jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása.

Egyenlőtlenségekhez vezetett a szociálpolitikai vívmányok tekintetében, hogy összefüggő szakpolitikai területeken minősített többségi szavazás és egyhangúság is érvényesül - írta a brüsszeli testület.

Az áttérés nem hozna változást sem az EU hatásköreinek, sem a tagállamok azon joga tekintetében, hogy belátásuk szerint döntsenek szociális biztonsági rendszerük jellemzőiről - szögezték le.

Bár elvileg nem lenne bonyolult az áttérés, minthogy a lisszaboni szerződés lehetővé teszi a minősített többségi szavazás és az úgynevezett rendes jogalkotási eljárás területeinek kiterjesztését, ehhez elengedhetetlen a tagállamok egyhangú döntése.

Az Európai Bizottság az elmúlt hónapokban javaslatot tett a minősített többségi döntéshozatal bevezetésére a kül- és biztonságpolitika, az adópolitika, illetve a klíma- és energiapolitika területén is.

(MTI)

0 Megjegyzések

Hirdetés