Magyarországon minden második ember súlyproblémákkal küzd, pajzsmirigy-alulműködésben azonban csak legfeljebb 100-ból 1 magyar szenved. A betegek körülbelül felénél észlelhető a csökkenő étvágy melletti, átlagosan 3 kilogrammos testsúlynövekedés. Dr. Bajnok Éva, a Duna Medical Center obezitológus szakorvosa szerint az ennél nagyobb testsúlynövekedést már nem lehet kizárólag a pajzsmirigy számlájára írni.
Mik a legjellemzőbb tünetek?
A pajzsmirigy alulműködésére utaló jelek lassan alakulnak ki és elég általánosak: jellemző ilyenkor a gyengeség, a fáradékonyság, az aluszékonyság és a memóriazavar. Utalhat a betegségre az is, ha folyton fázunk, székrekedésünk van, száraz a bőrünk, elvékonyodik a hajunk, a körmeink töredeznek, ritkul a szemöldökünk, illetve a hangunk rekedt vagy mélyül.
Jellemző még az izomfájdalom vagy -merevség, a menstruációs zavar, a libidócsökkenés, a terméketlenség, a lassabb pulzus, az emelkedett vérnyomás, a fulladás, a hangulatzavar, a megnagyobbodott pajzsmirigy, a magasabb koleszterinszint és a vérszegénység is. Hosszú távon pedig növekedhet a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a csonttörékenység kockázata.
Tehát a lista hosszú, a testsúly növekedés azonban hiányzik belőle. A pajzsmirigy-alulműködésben szenvedő betegek mintegy fele a csökkent étvágy ellenére hízást tapasztal, ennek átlagos mértéke azonban csak 3 kilogramm. A jelentős, akár 10 százalékos - vagy nagyobb mértékű - testsúly növekedést viszont már nem lehet csupán a pajzsmirigyre fogni.
Mitől hízhatunk valójában?
Sokan gondolják, hogy a pajzsmirigyük alulműködése miatt híztak el. Az elhízás és a kedvezőtlen arányú testösszetétel mögött viszont a legtöbb esetben a túlzott kalóriabevitel és a kevés mozgás áll. Ugyanakkor számos állapot és gyógyszer is okozhat súlynövekedést, például a krónikus stressz, az alváshiány okozta hormonegyensúly felborulása, az alvási apnoe szindróma, de egyes antidepresszánsok, antihisztaminok vagy béta-blokkolók szedése is.
Néhány ritka, veleszületett genetikai rendellenesség és agyállományt érintő betegség is okozhat hízást. Megdöbbentő, de ezeknél sokkal gyakoribb, hogy valamilyen pszichológiai eredetű probléma vagy épp a mozgást hátráltató reumatológiai eltérés áll a háttérben. Az esetek többségében a problémák részletes feltárásával, a személyre szabott étrend és mozgásterápia hosszú távú betartásával, adott esetben pedig gyógyszeres kezeléssel vagy sebészeti beavatkozással célt lehet érni - fogalmazott dr. Bajnok Éva.
Hogyan nyerhetjük vissza egészséges súlyunkat?
A pajzsmirigy-alulműködésre létezik gyógyszeres terápia, amelyet szakorvos írhat fel és állít be pár egyszerű vizsgálat után. Az alulműködést a thyroxine hormon hiánya okozza, a kezeléssel tehát ezt pótolják. A terápia kezdetén fontos a rendszeres felülvizsgálat, hiszen megfelelő a hormonszint beállítása időbe telhet. A későbbiekben az évente történő ellenőrzés is elegendő.
Sokakban felmerülhet a kérdés, miszerint az alulműködés elmúlásával vajon automatikusan helyreáll-e a testsúly. A válasz az, hogy nem minden esetben. Ennek legfőbb oka, hogy a testsúly jelentős növekedését nem a pajzsmirigy alulműködése okozza, így a hormonpótlás nem jár mindenképpen a testsúly visszaállásával. Az egészséges súlyt kitartó diétával és rendszeres mozgással lehet visszanyerni. A pajzsmirigyhormon megfelelő pótlása után ráadásul az izomgyengeség még hónapokig fennállhat, ez pedig egy ideig negatívan befolyásolja a fizikai teljesítőképességet is.
A gyógyszeres kezelés mellett érdemes odafigyelni arra is, hogy mit eszünk. Kifejezett pajzsmirigydiéta nem létezik, de pár dolgot azért érdemes észben tartani. A nyers káposztafélék, a repce, a szója, a sárgarépa és a dió például gátolja a jód felvételét, ezért fogyasztásukat ajánlott lecsökkenteni. A káposztaleves-kúra tehát ebben az esetben nem a legjobb választás a testsúly rendezésére. A tengeri halakból viszont érdemes többet fogyasztani. Valamint figyeljünk oda a napi 2-3 liter folyadék és 35 gramm rost bevitelére is, hogy elkerüljük az alulműködéssel járó székrekedést.
0 Megjegyzések