Ha száz embert megkérdezünk arról, hány foktól beszélhetünk hőemelkedésről, kilencvenkilencen szinte kapásból rávágják: 37. Pedig a hőmérő skáláján piros színnel jelölt szám korántsem biztos, hogy kóros értéket jelent.
Nagy általánosságban igaz, hogy az emberi testhőmérséklet 36.3 és 37.4 °C fok között abszolút normálisnak mondható. Ez természetesen a hónaljban mért értéket jelenti, köztudott ugyanis, hogy a szájüregben vagy végbélben mért hő esetén a normál érték ennél kb. fél fokkal magasabb (ez utóbbi módszert használják pl. csecsemők testhőjének megállapítására).
Mi is az a láz?
Különböző behatásokra (leggyakrabban fertőzés miatt) a szervezetben felszabaduló, ún. mediátor (hírvivő) molekulák mintegy átállítják a központi idegrendszer által vezérelt „termosztátunkat” egy magasabb értékre, s a megemelt értékhez testünk is alkalmazkodik: borzongás, libabőr jelentkezik. Eredményes lázcsillapatás esetén a „termosztát” visszaállítódik eredeti értékére, s ennek következtében fokozódik a hőleadás, ereink kitágulnak, izzadni kezdünk.
Mi számít láznak, és miért veszélyes a láz?
Hogy ez az ún. normál érték kinél mennyi, az egyénenként változik. Van, akinek a normál testhőmérséklete 37,3 °C, míg másnál ez már a láz előszobája, más néven hőemelkedés.
Forró nyári napokon előfordulhat, hogy a nagy meleg miatt a normál testhőmérsékletünk kissé megemelkedik – ez jellemzőbben kisebb gyermekeknél fordul elő, akiknek még nem olyan fejlett a testhőt szabályozó rendszerük. A belső hő emelkedése azért lehet veszélyes, mert a szervezet nem ehhez van szokva, és a megváltozott hőmérséklet a keringést és a légzést is terhelheti.
0 Megjegyzések