A düh olyan érzelem, amelyet nem szívesen élünk át, és szeretnénk tőle a lehető legrövidebb úton megszabadulni. Akadnak ugyanakkor helyzetek, amikor kifejezetten hasznos lehet, ha felpaprikázott hangulatban vagyunk.
Egyenes beszéd
Aki dühös, általában nem cenzúrázza a mondanivalóját. Ha próbálunk civilizáltan, felnőtt módra megbeszélni valamilyen problémát, nagyon jó, viszont biztosan sokan tapasztalták már, hogy miközben keressük a megfelelő, nem túl erős szavakat, elvész a mondanivalónk lényege. Miközben arra koncentrálunk, hogy udvariasak maradjunk és ne bántsuk meg a másikat, könnyen túlfilterezzük, amit valójában közölni akarunk. Ha viszont dühösek vagyunk, akkor sokszor ami a szívünkön, az a szánkon, ami lehet, hogy néha bántó, viszont hatékonyabb formája a kommunikációnak, hiszen félreérthetetlenül a másik tudtára adjuk, amit akartunk.
Az 1970-es évek végén James Averill amerikai pszichológus a dühöt, illetve a dühre adott reakciókat tanulmányozta. Kutatásai során arra jutott, hogy a dühös emberek sikeresebben oldják meg a problémáikat. A düh kifejezése a kommunikáció során minden felet arra késztet, hogy jobban figyeljen és őszintébben beszéljen. Ugyanakkor a düh mértéke is fontos faktor. A Rice University kutatása szerint - feltéve, hogy a dühnek három fokozata van: enyhe, közepes és erős - akik közepesen dühösen kezdtek el beszélni, vitatkozni az igényeikről, sikeresebben érték el, amit szerettek volna, mint az enyhén vagy a nagyon dühösek.
Motivál és katartikus lehet
A düh motivációs hatásáról sem szabad megfeledkezni. Akik valami újba kezdenének vagy szeretnének változtatni valamin, segíthet megadni a kezdőlökést. A változtatásra való igény cselekvésre váltásánál nagyon sokakat motivál, hogy valamivel kapcsolatban igazán komolyan felidegesítik magukat, és végül éppen emiatt szánják el magukat rá, hogy ténylegesen tegyenek is valamit. Ez pedig kifejezetten hasznos még akkor is, ha gyökere egy nem éppen pozitív érzelmi állapot.
Arról se feledkezzünk meg, hogy a dühöngést általában megnyugvás követi - egy vita után, ha kiadtuk magunkból a feszültséget, optimistábbnak, megkönnyebbültnek érezzük magunkat. Kutatások szerint a dühüket kifejező emberek agya hasonló képet mutat a vizsgálat során, mint a boldogságukat kifejezőké. Ennek oka, hogy ha dühösek leszünk, akkor úgy érezzük, hogy végre átvesszük az irányítást, és hatalmunk lesz a dolgok felett. Természetesen mindez csak az egészséges mértékű dühre igaz, amivel nem keserítjük meg a saját, illetve a körülöttünk lévők életét. Egy kis mérgelődésre, a feszültség kiadására viszont mindenkinek szüksége van, és sokkal jobban járunk így, mintha magunkban tartanánk - írja a Házipatika.com.
0 Megjegyzések