Menopauzán a petefészekben zajló utolsó tüszőérés és az azt követő utolsó havi vérzés időpontját értjük. A női életnek ez a szakasza új kihívásokat állít a nők elé.
Vérzészavar minden életkorban jelentkezhet ugyan, de a menopauza körüli időszakban más megítélés alá esik, mint a fogamzóképes korban jelentkező vérzészavar. Ilyenkor mindig arra kell gondolni, hogy a kiváltó ok a méhnyálkahártya rosszindulatú megbetegedése lehet.
Mikor beszélhetünk vérzészavarról?
Vérzészavarról beszélünk, ha eltérést tapasztalunk a menstruációban. Ez az eltérés lehet negatív vagy pozitív irányú. Negatív vérzészavarról beszélünk, ha a menses nem jelentkezik, vagy mennyisége kisebb a szokottnál. Ez serdülőkorban jellemző, amikor a petefészek működése még nem rendszeres. Későbbi életkorban a vérzéshiány leggyakoribb oka a terhesség. Változókorban is az egyre kevesebb, egyre ritkább, majd elmaradó vérzéseket tartjuk élettaninak. Pozitív vérzészavarról beszélünk, ha a vérzés a várt időben jelentkezik, de nagyobb mennyiségű, vagy jellegében megváltozott (akár darabos, alvadékos), illetve ha nem várt időben jelentkezik, vagy gyakrabban van menses, mint szokott.
Ezek minden esetben kivizsgálást indokolnak. Különös jelentőségűek változókorban, mert ilyenkor nő meg a méhtestrák (endometrium carcinoma) előfordulási gyakorisága. Ennek a rosszindulatú betegségnek pedig az egyetlen tünete a vérzészavar lehet. Emiatt a változókori vérzészavarok hátterében mindig először erre a megbetegedésre kell gondolni, ezt kell először kizárni vagy igazolni. Természetesen a vérzészavar hátterében más ok is állhat.
Mikor kezdődik a menopauza?
A menopauza hazánkban átlagosan 47,5 éves korban várható, de 45 éves és 50 éves kor között zajlik le leggyakrabban. A menopauza (utolsó rendes vérzés) előtti és az azt követő egy évet perimenopauzának hívjuk. Rendszerint a menopauza környékén a petefészek működése megváltozik, a szabályos ciklus felborul, és tüszőérés ritkán jelentkezik. A menopauza után is előfordulhat azonban egy-egy tüszőérés, melyet vérzés követ. Ennek ellenére a menopauza utáni vérzéseket mindig ki kell vizsgálni!
Méhtestrák vagy sem?
A vérzészavar hátterében állhatnak „ártalmatlan” okok, méhnyálkahártya-rákot megelőző állapotok, vagy méhnyálkahártya rák is.
Ennek eldöntésére, megfelelő kivizsgálás után, a szövettani mintavétel ad lehetőséget. A klinikai tünetek, a beteg kórelőzménye, életkora és az ultrahangvizsgálat csak utat mutat az irányban, hogy mi állhat a rendellenes vérzés hátterében. A diagnózist csak szövettani vizsgálat adhatja meg, ahol a méhnyálkahártya sejtjeit mikroszkóp alatt patológus vizsgálja. A szövettani vizsgálat mondja meg a sejtelváltozás természetét, ez alapján dönt a kezelőorvos a további teendőkről (nincs teendő, gyógyszeres kezelés, műtét).
Ezt a lehetőséget ne szalaszd el: jelentkezz az ingyenes Fitness oktatóképzésre
Döntsd le a saját korlátaidat és jelentkezz az Aerobix Fitness ingyenes edzőképzésére a fotó alatti űrlap kitöltésével. Amennyiben téged nem érdekel a lehetőség, egy megosztással eljuttathatod azokhoz, akiknek talán így segítesz elérni céljaikat, álmaikat. Ismerd meg az AEROBIX PROGRAMOT és gyere el az INGYENES OKTATÁSRA, és válaszd ki a neked megfelelő IDŐPONTOK valamelyikét, hogy egy sikeres MARKETINGGEL egy a jövődet is meghatározó KARRIERT építhess magadnak!
0 Megjegyzések