A székrekedés az életkor emelkedésével egyre gyakoribb probléma, és alaposan megkeseríti életünket. Mi áll a háttérben és hogyan kezelhető?
Az időskori székeredést érdemes a fiatalkoritól elválasztani. Mások lehetnek az okok, más módszerek hatékonyak a probléma megoldására, valamint az érintett is másképp viseli a helyzetet. Nem csak táplálkozási problémákról beszélhetünk kiváltó okként, szóba jöhetnek gyógyszerek mellékhatásai, valamint másodlagos okok is. Életünk során legtöbb esetben nem csinálunk problémát a jelenségből, még az okokat sem feltétlenül keressük. Idővel azonban egyre egészségtudatosabbakká válunk, és lényeges is odafigyelnünk a székrekedést kiváltó tényezőkre.
Másodlagos oknak nevezünk minden olyan betegséget, amely székrekedést okozhat, vagyis amikor a székrekedés inkább közvetett tünet, mintsem önálló probléma.
A székrekedés okai
a) Étrendi okok:
- alacsony rosttartalmú étrend;
- elégtelen folyadék- és kalóriafogyasztás.
b) Funkcionális okok:
- mozgásképtelenség, mozgáskorlátozottság;
- nehezen használható mellékhelyiség;
- zavartság, depresszió;
- általános gyengeség.
- Másodlagos okok:
- különböző idegrendszeri betegségek;
- endokrin betegségek;
- vastagbél-elzáródás.
Az életkor előrehaladtával az érzékelés tompul, így a szomjúságérzet is gyengül, így szervezetükben nincs elegendő víztartalom a széklet formálására. A vízfogyasztás mellett a teák, a levesek, a főzelékek fogyasztása is sokat segíthet. És ne feledkezzünk meg az emésztést segítő keserű vizeikről sem!
A fekvőbetegek felületesebben lélegeznek, így a rekesz pumpa hatása sem mozgatja át a beleket, de még csak a gravitáció segítségére sem számíthatnak. Esetükben a masszírozás lehet igen hasznos.
Mit nevezünk székrekedésnek?
Ha a székelési inger heti háromszori alkalomnál ritkábban jelentkezik, ha a széklet állaga kemény, ha erőlködés kíséri, és nem jár a teljesség érzésével, akkor székrekedésről beszélünk. Az egészséges széklet körülbelül 70-80 százalékban vizet tartalmaz, a szorulásos széklet legfeljebb 60 százalékban. Ha kevés a víztartalma, nem formálódik megfelelően, nem ürül könnyen, ezért az erőlködés és a fájó érzés.
Mi az, ami nem segít?
A Canadian Medical Assosiation Journal idén év elején megjelentetett egy cikket arról, hogy az időskori székeredés kezelésében leggyakrabban használt módszerek közül melyek bizonyulnak valóban hatékonynak.
A polietilén-glikol és a laktulóz alkalmazásával a bélrendszerben lévő folyadék mennyisége növekszik ugyan, de hosszú távú alkalmazásuk felfúvódást, hasmenést okoz, így kiesnek a hatékony kezelések listájáról. A természetes alapanyagból készült hashajtókhoz a szervezet idővel hozzászokik, ráadásul fontos tápanyagokat is „kimoshatnak” a szervezetből. A vízben oldódó rostokkal kapcsolatban nincs meggyőző orvosi bizonyíték arra, hogy folyamatos megoldást biztosítanának a székrekedéssel szemben, így ezek is csak átmeneti megoldásként vagy kiegészítő kezelésként alkalmazhatók. És ne feledkezzünk meg a testmozgás/sok folyadék kombinációról sem, amelyet elsőként javasol mindenki, ha székrekedésről van szó. Nos, az időskori székrekedéssel kapcsolatban teljesen eredménytelennek bizonyul, igaz, egyéb élettani hatása miatt jó, ha valaki aktívan éli az életét, és sok folyadékot fogyaszt.
Ugyanezen cikk szerzői azt javasolják, hogy a székrekedéssel küzdők többféle hashajtót, székletjavítót próbáljanak ki, és mindenképpen változtassanak az életmódjukon. A kor előrehaladtával, mondják, növekszik annak esélye, hogy a problémát valamilyen gyógyszer váltja ki. Vagyis hosszú távon nem kerülhető el az, hogy a betegek orvoshoz forduljanak.
Tévhit a székrekedéssel kapcsolatban
A legtöbben arra a kérdésre, hogy mi okozza a székrekedést, azt válaszolják, hogy a rostszegény táplálkozás. Ezzel szemben a nemzetközileg elismert kutatók kísérletei azt bizonyították, hogy csupán a rostszegény táplálkozás nem okozhat székrekedést. Ezt bizonyítja az is, hogy a vizsgált betegeket rostdús étrendre állították át, ám problémájuk több hét alatt sem oldódott meg teljesen – igaz, néhányaknál tapasztaltak némi változást.
0 Megjegyzések