A jegybank egy "finom mozdulatot" tett a monetáris politika normalizálása felé

A jegybank egy finom mozdulatot tett a monetáris politika normalizálása felé, anélkül, hogy konkrét intézkedést bejelentett volna - állította az MTI által megkérdezett elemzők többsége a keddi kamatdöntés után.

Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője azt írta, az MNB felhívja a figyelmet arra, hogy az Európai Központi Bank (EKB) első kamatemelésére vonatkozó piaci várakozások későbbre tolódtak, de elsődlegesen a hazai, tartós inflációs tendenciák alakulása határozhatja meg a hazai monetáris politikát. Ez szintén fontos jelzés arra vonatkozóan, hogy nem feltétlenül fogják megvárni az EKB szigorítására irányuló kommunikációt - fűzte hozzá. 

Jobbágy Sándor, a CIB elemzője úgy véli, az alapkamat 0,90 százalékon maradhat akár 2019 végéig is, a betéti kamat első emelése azonban megelőzheti majd az alapkamat emelését. A nem konvencionális eszközökre vonatkozó normalizálás már lényegében a szeptemberi jegybanki döntések 2019 januári életbe lépésével párhuzamosan folyik majd. 

Jobbágy Sándor szerint jelentős változás a kommunikációban ugyanakkor, hogy a közlemény szerint az infláció változékonysága számottevően megnőtt, ezért a monetáris tanács a kilátások megítélésében a szokásosnál is nagyobb figyelmet fordít a tartós tendenciákat megragadó alapfolyamat-mutatók alakulására. Az elmúlt hónapok jelentős olajár-ingadozásai miatt is változékonyabbá vált teljes (headline) inflációról a maginflációra, illetve egyéb, az MNB által szűkített inflációs mutatókra helyeznek nagyobb hangsúlyt - tette hozzá.

Jelezte: ugyancsak érdemi változást jelent a közleményben a hazai infláció  döntésekben betöltött kiemelt szerepének hangsúlyozása: a hazai inflációs kilátások tekintetében megnőtt annak a valószínűsége, hogy a tartós tendenciákat megragadó adószűrt maginfláció 3 százalék fölé emelkedhet, miközben az eurózónában a laza monetáris kondíciók tovább maradhatnak fenn.

Suppan Gergelynek, a Takarékbank vezető elemzője nem számít a monetáris kondíciók szigorítására a jövő év közepéig, akkor is először a nem-konvencionális eszközök visszavonására kerülhet sor. Ez egyrészt a forintlikviditást nyújtó swapállomány fokozatos szűkítésével, másrészt az egynapos kamatok  lassú emelésével történhet, majd azt követheti az alapkamat lassú, fokozatos emelése 2020 közepétől.

Jelezte: a tartósan laza magyarországi monetáris kondíciókat a nemzetközi környezet is támogathatja, mivel a Fed jövőre leállíthatja a kamatemelési ciklust, míg az EKB 2019 második felére várt kamatemelése későbbre tolódhat. 

Nyeste Orsolya, az Erste Bank Hungary makrogazdasági elemzője jelezte: az Erste Bank kamat-előrejelzései változatlanok maradtak, a keddi állásfoglalás lényegében összhangban van azzal a várakozásukkal, hogy 2019-ben nálunk is elindul a normalizáció folyamata a monetáris politikában, és a bankközi kamatok lassú emelkedő pályára kerülnek majd. A 3 hónapos BUBOR kamatláb 2019 végén várakozásuk szerint 0,85 százalékon áll majd, miközben az alapkamat vélhetően az év egészében változatlanul 0,9 százalékon marad.  

A jegybanki közlemény ismét hangsúlyozta, hogy az MNB felkészült a monetáris politika óvatos és fokozatos normalizációjára, ennek során először a nem-konvencionális eszközökkel kapcsolatos lépéseket hajtják végre. A normalizáció megkezdése pedig az inflációs alapfolyamatok függvénye lesz - mutatott rá az Erste elemzője.

(MTI)