Igényeljen Napi Újság tagsági kártyát és tegyen szert velünk egy kis mellékes jövedelemre. Töltse ki a kártya igénylólapot ide kattintva.

Meddig lehet ezt bírni? Két frontos háború vár Macronra

Az elmúlt hetekben lemondott Gérard Collomb belügyminiszter mellett Nicolas Hulot, a környezetvédelmi tárca vezetője is bejelentette távozását és sajtóhírek szerint benyújthatja lemondását Edouard Philippe miniszterelnök, akit majd az államfő miniszterelnöknek nevez ki.
Szűcs Anita Franciaország-szakértő szerint nincs intézményes válság a két tárcavezető lemondása után. Sok botrány övezte Macron elnökségének első felét, az egyik ilyen a francia elnök biztonsági szolgálatának vezetőjének az ügye, ami az első nagyobb pofon volt.

Collomb korábban a szocialista párt tagja volt, de lojális volt az elnökhöz. Macron politikája a jobbközép felé közelít ezért sok baloldali szavazó kezd lemorzsolódni. Collomb 2020-ban Lyon polgármesteri posztjára pályázik.

Soós Eszter Petronella szerint a belügyminiszter számára a Benalla-ügy lehetett az utolsó csepp a pohárban. Benalláról júliusban került elő egy biztonsági kamerás felvétel, melyen Macron volt testőre civilként, azonosító nélkül, rendőrségi rohamsisakot viselve több embert bántalmazott.

A volt belügyminiszter, aki 2020-ban Lyon polgármesteri címre pályázik, nyíltan beszélt arról, hogy az elnök eltávolodott az emberektől. Az ő távozása a kormányból fontos politikai üzenet volt.

Szűcs Anita szerint Macronnak megvannak azok a kis ügyei, mint az uszodaépítés, a repülőügyektől, egészen az öltözködésig, amelyek a sajtót folyamatosan izgalomban tartják ezek mind arra utalnak, hogy igénye van, hogy államfőként jelenjen meg és ez ezzel járó költségvetéssel

Soós Eszter Petronella kifejtette:Macront nagyon szerette a sajtó a választás idején, de ez megváltozott az elnöki ciklus után. Ezután egy zárt elnöki kommunikáció következett, és ez kontraproduktív.

Teljes kormányátalakítás a gyógyír a népszerűtlenségre?

Az elnök prioritásairól Szűcs Anita elmondta, hogy jelenleg az Európa-politika és a gazdaságpolitikai kérdések uralják az elnöki napirendjét.

A gazdaságpolitikájában kezdenek beérni az eddig lépések, Macron fokról fokra halad előre ezek megvalósításában. Az idei évre 1,7 százalékos növekedést várnak, ami szép növekedésnek számít az EU átlagához képest. A munkaerőpiaci reformot a nyáron fegyelmezetten „lezavarta”, most a lakossági fogyasztás növekedését célzó intézkedésekre hat milliárd eurót különítettek el.

A várható kormányátalakításról Soós Eszter Petronella elmondta, hogy a tervezett forgatókönyv szerint Edouard Philippe miniszterelnök benyújtja kormánya lemondását, majd az államfő ismét őt nevezheti ki miniszterelnöknek, ő pedig a legitimációja megerősítésére bizalmi szavazást kérhet a nemzetgyűlésben.

Ezzel új lapot nyithat Macron, és szavazáson kiderülhet, hogy mekkora a támogatottsága az elnöknek. Pártjának, a Köztársaság lendületben formációnak abszolút többsége van, ezért a szavazás csak formalitás lesz.

Üzenetértékű lesz a bizalmi szavazás eredménye

Arra a kérdésre, hogyan alakulhat az elnök parlamenti támogatottsága a bizalmi szavazáson Soós Eszter Petronella kifejtette: Macron koalíciós partneréről, a Modemről, amely egy centrista liberális párt, kevés szó esik, az ő szavazataik nem szükségesek az abszolút többséghez.  Üzenetértékű lesz, hogy a Modem és Republikánusokból kiváló politikusok a bizalmi szavazáson miként szavaznak – tette hozzá.

Szűcs Anita szerint Macron népszerűségvesztése időarányosan közelít ahhoz, amilyen Francois Hollandé volt elnöksége első 17 hónapjában. Ennek oka, hogy az elnök belenyúlt olyan darázsfészkekbe, mint amilyen a munkaerő-piaci reform. A gazdasági növekedés hatásait pedig nem érzik a háztartások. A jobboldali szavazók elvárásainak nem tudott megfelelni, a baloldali szavazóknak pedig túl jobboldali lett.

Szépen látszik a szakpolitikák esetében is. Példaként Nicolas Hulot környezetvédelmi miniszter lemondását hozta fel, aki szerint nem volt elég radikális a kormány politikája, pedig egy sor környezetvédelmi intézkedést hoztak az elmúlt másfél évben. Nagyon nagy várakozásokkal indult Macron elnöksége és népszerűségének csökkenését ennek fényében kell megítélni – vélte Szűcs Anita.

Macron EP kampánya

Soós Eszter Petronella szerint Macron megpróbálja ugyanúgy strukturálni az Európa politikai teret, mint ahogyan a franciát tette.

Számára Marie Le Pen nagyon előnyös ellenfél, aki szintén a globális-lokális törésvonal mentén szervezi híveit, és a francia elnök ugyanezeket a törésvonalakat próbálja az Európa-politikájában is bevezetni.

A szakértő arra számít, hogy 1979 óta először átpolitizált EP választásokra kerül sor,  ahol olyan európai ügyekről szól a vita, mint hogy legyen-e kétsebességes Európa, mennyire legyen nacionalista Európa, vagy az euróövezet politikája.

Úgy számol, hogyha európai szinten is ugyanolyan ellenfeleket jelöl ki, mint hazai szinten, akkor megerősödhet, és ez kulcsfontosságú számára.

Szűcs Anita szerint Macron számára a nagy kérdés, hogy tud-e önálló frakciót alakítani saját értékei mellé. Ehhez hét másik ország pártjait kell megnyernie, amely óriási kampánymunkát igényel majd.

Kétfrontos háborúra készülnek a pártok

Az EP induló pártok a következő fél évben kétfelé néznek majd, egyrészt belpolitikai másrészt az európai politikai kérdések dominálnak majd – mondta Soós Eszter Petronella.

Mindenkinek van egy belpolitikai programja. a szerencsésebb kormánypártok, amelyek vezető pozícióból várják a választást, de lesznek olyanok is, akik tiltakozó szavazásra számítva kell, hogy megvívják a kampányt.

Macron egy egységes Európát szeretne, amely egységesen áll a világ szinpadon és alakítja a világpolitikát – vélekedett Szűcs Anita.

Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések