A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Twitteren (X-en), Instagramon, Threadson vagy YouTube-on!

A bevásárló központok még mindig hemzsegnek az áltermékektől: műanyag kajákkal traktálnak minket!

Halcsontból gyártott garnélarák, étolajból készült sajt, frissnek látszó állott hús: ami az élelmiszeripari boszorkánykonyha csövén kifér! És ez csak a jéghegy csúcsa!


Nézze meg a videót, kattintson az alábbi képre!


Az élelmiszeripari nagyvállalatok nem szeretetszolgálatok. Döntéseiket kizárólag gazdasági szempontok vezetik és a szabályozás kiskapukkal teli.

A fogyasztókat az sem segíti, hogy a receptek, az elkészítés körülményei mindenhol titkosak, így pár beavatotton kívül a titkokat senki sem tudja. Mai írásunkban pár, már leleplezett trükköt, termékimitációt mutatunk be.

Ha olyan hústerméket veszel, ami valódi húsnak néz ki, látható húsrostokkal bizonyára nyugodtabb vagy, hiszen látszólag egy darab igazi húst kapsz. Tudnod kell azonban, hogy a húsipar egy thrombin nevű ragasztó enzimet használ a húsok és a zsírszövetek összeragasztására.

A különböző húsdarabokat így olcsó nyesedékkel és zsírszövettel, valamint adalékanyagokkal ragaszthatják össze.

A tejipari termékek között még gyakoribb az áltermék. A “reggeli ital”, vagy “tejitalként” nevezett termék megszólalásig hasonlít a tejre, azonban jó esetben is csak a fele tej. A másik fele tejipari melléktermék, savók, tejszín és stabilizátorok teszik ki.

A felelősségre vonástól persze mentesülnek, hiszen nem tejet kínálnak, hanem tejitalt. Ugyanígy gyártanak hamis joghurtot, tejfölt (étolaj hozzáadásával), növényi tejszínt. Utóbbiban egy csepp tej sincs csupán hidrogénezett ipari étolaj némi tejporral, cukorral és aromákkal.

A leggyakoribb áltermék azonban nem más, mint a sajt.

Az olcsó “növényi sajtok” megszólalásig hasonlítanak az igazi sajtra, azonban közük sincs hozzá. Valójában ömlesztett termékek amelyet növényi zsírból és kukoricakeményítőből gyártanak. A legtöbb étterem spórolásból ezeket a növényi sajtokat használja, így sokszor akkor is ezt esszük, amikor nem is gondolnánk.

Talán a legmeglepőbb, hogy halak, rákok esetén is csalás áldozatai lehetünk. A surimi rák Ázsiából érkezik és néha tökéletesen úgy néz ki mint a drága garnélarák. A luxustermék álcáját leleplezve kiderül, hogy surimi nevű rákfajta nem létezik.

Az elnevezés egy olyan masszából öntött terméket jelöl, ami aprított halipari melléktermékekből (itt van minden csont, szem, kopoltyú…), étolajból, keményítőből, stabilizátorokból, rákaromából (!) és festékből áll.

Azaz masszívan egészségtelen és mű… Egy másik becsapás a kaviár.

Manapság már szinte lehetetlen eredeti kaviárt venni, amit a boltok árulnak az a tengeri nyúlhal ikrája, amit csupán átfestenek, hogy hasonuljon a kaviárhoz.

Te is ismered a dobozba csomagolt, lefóliázott húsokat a bevásárló központokból? Mindig szépek és a prémium minőséget hirdetik. Látszólag ezek a húsokkal semmi baj nem lehet, azonban a friss külső is az átverés része.

A trükk az, hogy magas, kb. 70-80 %-os oxigénnel dúsítják a dobozok levegőjét, ami a hús külső rétegét varázsolja üdévé.

A friss külső miatt a húsokat sokáig el tudják adni, azonban felvágva, elkészítve gyakran a hús rágós, aszott, akár szagos is, mivel nem friss, csak annak látszik.

Ez a trükk egy tipikus példája az élelmiszeripar nehezen leleplezhető titkolt technológiáinak, amiről évekkel ezelőtt a Foodwatch rűntotta le a leplet.

Ha nem vagyunk körültekintőek, akkor azonban lazacnak látszó, de valójában lazacszínű ételfestékkel (igen ilyen is van!) festett tőkehalfilébe is beleszaladhatunk.

Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések