Történelmi sikert ért el a magyar magyar női junior kézilabda-válogatott júliusban azzal, hogy megnyerte a hazai rendezésű korosztályos világbajnokságot. A játékosok és a szurkolók számára is felejthetetlen tornáról, karrierjének kezdetéről és az új NB I-es szezonról kérdeztük Pásztor Noémit, a Budaörs Handball beállóját.
Mikor kezdtél el kézilabdázni?
Még általános iskolás koromban, harmadikos lehettem, amikor úgy döntöttem, hogy valamit sportolnom kell. Több mindent kipróbáltam, végül a kézilabda mellett maradtam és egy héttel azután, hogy elkezdtem játszani a szombathelyi sportiskolába kerültem és már tíz éve, hogy űzőm ezt a sportágat.
Mindig is beállóként játszottál, vagy volt, hogy másik poszton is szerepeltél?
Az elején átlövő voltam, azonban miután felépültem egy térdsérülésből beálló lettem és végül ott is ragadtam.
A Nemzeti Kézilabda Akadémia után Budaörsre kerültél. Miért pont a Pest megyei csapatot választottad és hogy értékelnéd az első NB I-es éved?
Nem kell egyből átugrani az összes lépcsőt, hanem minél többet kell játszanom, hogy fejlődni tudjak. Ezért döntöttem a Budaörs mellett, hiszen úgy éreztem, mivel itt támogatják a magyar fiatalokat fejlődési lehetőség lesz számomra itt játszani. Az első évem nehezen indult, de a szezon vége felé egyre többet játszottam, úgy éreztem, hogy végre tudom hajtani a rám kiszabott feladatokat. Ezek mellett nagyon rendes és segítőkész volt mindenki, szóval pozitív élményekkel gazdagodtam az első idényemben Budaörsön.
Aztán világbajnok lettél a junior-válogatott tagjaként.
A mai napig nem találok szavakat és amikor valaki megemlíti a világbajnoki-címet mindig kiráz a hideg. Már az elejétől úgy éreztük, hogy esélyesek vagyunk, hiszen egyben volt a csapat és úgy gondoltuk, hogy mindent meg tudunk csinálni, amit szeretnénk. Emellett nagyon sokat segítettek a szurkolók, hiszen álmunkban sem hittük volna, hogy ennyien kijönnek szorítani ezekre a mérkőzésekre a futball világbajnokság mellett. Eleinte ugye csak páran voltak, majd megjött a B-Közép is és az utolsó két összecsapást már teltház előtt játszhattuk le. Minden nagyon jól összeállt és tökéletes volt az egész.
Akkor ezt tartod a siker titkának is?
Igen, ezt, hiszen ha bármi gond volt, akkor mindig tudtunk egymásnak olyan dolgot mondani, amivel felspannoltuk egy kicsit a másikat. Hiába vezetett az ellenfél akkor is tudtunk egymásból és a több ezer szurkolóból erőt meríteni. Ezek a legfontosabb dolgok, amik a sikerhez vezettek és az, hogy a szívünk vitt előre minket.
Az IHF kollégáinak választása alapján a torna álomcsapatába is bekerültél.
Nagyon nem számítottam rá, mert többet vártam magamtól, de próbáltam mindent megtenni, hogy a csapat hasznára lehessek az egész torna alatt.
Július 23-án te is megkezdted a felkészülést a Budaörssel az új idényre. Mire számítasz az előttünk álló szezonban és mit vársz el magadtól?
Pontos helyezést nem mondanék, de nagyon pozitívan állok az új évhez a világbajnokság után, és remélem, hogy betudunk kerülni a középmezőnybe az együttessel. Ami engem illet, szeretnék minél inkább meghatározó játékosa lenni a Budaörsnek, és minél több mérkőzésen játszani az új szezonban.
0 Megjegyzések