Gyógynövények - Akác (fehér)

A fehér akác (Robinia pseudoacacia) a Fabaceae család Faboideae alcsaládba tartozó fa. Az Egyesült államok délkeleti részén honos, de megtalálható a mérsékelt égövön Észak-Amerika, Európa, Dél-Afrika és Ázsia területén is, és számos területen károsan terjedő növényként tartják számon. Angliába 1636-ban került.

Habitus

Nagy termetű fa (12-20 m, ritkán 25-35 m)

Törzse térgörbe, állományban jól feltisztul; mérgező kérge szürkésbarna, hálózatosan repedezett

Pillangós virágai (Robiniae pseudoacaciae flos) levélhónalji, csüngő fürtökben nyílnak, fehérek, tokjuk zöldessárga

Termése vörösesbarna színű hüvely, mérgező magjai vese alakúak. Tél és tavasz során a hüvely felnyílik, a magok a talajra hullanak. A talajba kerülve évtizedekig megőrzik csírázóképességüket. Csirázásokhoz a maghéj megsértése, vagy hőhatás szükséges. Az erdészeti gyakorlatban a talajról felgyűjtve rostálják, majd koptatják.

Biológiai jellemzői

Hosszú életű (200-250 év), gyorsan növő (Magyarországon az akácerdők többségét kb. 30 éves korukig tartják fenn)

Lombfakadás után, május második felében virágzik

Termése októberben érik

Ökológiai jellemzők

Melegigényes, fagyérzékeny

Fényigényes

Xeromezofil (jól bírja a szárazságot)

Neutrofil, gyökerein élő nitrogénkötő baktériumok segítségével képes megkötni a levegőből az életfontosságú tápelemet, ezzel javítja talajának tápanyag szintjét.

Előfordulás, élőhely

Észak-Amerikában honos, nálunk a XVIII. században telepítették a futóhomok megkötésére.

Hazánkban területaránya: 22,5% az összes erdőterületet tekintve, azonban fatömeget tekintve "csak" 12,5% a részaránya (a bükk 5%-os területarányához 11,7%-os fatömeg-arány tartozik!) Az évi folyónövedéknek a bükk 7%-át, az akác 23%-át adja. (2004. január elsejei állapot, MGSZH) elsősorban az Alföldön és dombvidékeinken elterjedt

Egyéb

Gyökerén nitrogéngyűjtő baktériumok élnek (Rhizobium leguminosarum)

Nehéz, kemény, tartós fája van, felhasználják vezetékoszlopok, szőlőkarók, talpfák készítésére, épületfának, tűzifának is kiváló

Jó mézelő, 18-30 éves kora között adja a legtöbb nektárt

Virágának főzete köhögéscsillapító; palacsintatésztába mártva, kirántva, porcukorral hintve különleges csemege, de akácbort is készítenek belőle.

Kérge gyomorsavtúltengés, gyomorvérzés, bélfekély elleni gyógyszeralapanyag

Lovak számára mérgező

Méztermelése nemzetgazdasági jelentőséggel bír

Magyar neve ("akác") valójában téves: ahogy a latin "pseudoacacia" név is utal rá, ez a növény nem "valódi" akác, hanem a Robinia nemzetség tagja (ezért egyébként "hamisakácnak" is hívják). A "valódi" akácokat (Acacia nemzetség) a magyarban akáciának hívjuk.

Magyarország egyik legjobb mézelő növénye, 800 kg/ha nektár terméssel, megtermelt méze jelentős export termék.

Méze világos, áttetsző, nem hajlamos a kristályosodásra.

Gyógyhatása

Köhögés, hurut, görcsoldó, enyhe hashajtó, gyomorsavtúltengés, székrekedés, gyomor- és bélfekély. A virágtea köhögéscsillapító, enyhe hashajtó, a túlzott gyomorsavképződést gátló. A kéregfőzet gyomorsavtúltengés, székrekedés, gyomor- és bélfekély ellen használatos.

Ellenjavallat

A kéreg alkalmazásában óvatosság ajánlott, robin és fazin nevű MÉRGEZŐ fehérjéket is tartalmaz!