Otthon mi szülők odafigyelünk rá, hogy eleget igyon a gyerekünk, de amint elengedjük oviba vagy iskolába, kikerül az irányításunk alól. Ha nem iszik elég vizet vagy más folyadékot, annak rosszabb koncentráció is lehet az eredménye, így akár a teljesítményére is kihathat – az egészségéről nem is beszélve.
Ahhoz, hogy a szerveink megfelelően működjenek, és a vérünk is megfelelő állagú legyen, rendszeresen innunk kell. Ha ezt nem tesszük, akkor gyereknél és felnőttnél egyaránt megváltozik a vérnyomás, a vesék működése, a testhőmérséklet szabályozása is. Ha hosszú távon dehidratáltak vagyunk, annak nem csupán fejfájás a következménye, akár szív- és érrendszeri problémák, székrekedés, vesekövesség is előfordulhat. Egy iskolás gyerek napi folyadékszükségletének fedezése már csak a növekedés és a megterhelő agyi munka miatt is kiemelten fontos. Ha nem elég hidratáltak, agyuk nem jut elég friss, oxigéndús vérhez, aminek csökkent koncentráció és éberség, rosszabb memória, gyengülő matematikai képesség a következménye. Csakhogy a gyerekek hajlamosak elfeledkezni arról, hogy inni is kéne, akár órákon át belemerülnek a játékba vagy a tanórák alatt elvárt intenzív figyelésbe, és az ebédhez megivott egy pohárnyi tea mellett nem is nagyon isznak semmit. Pedig egy kisiskolásnak naponta 1,6 liternyi folyadékot kéne fogyasztania, a 9–13 éves korosztálynak pedig 2 litert – ebbe persze beleértendő a leves, a lédús gyümölcs és zöldség fogyasztása, a tejivás is.
A dehidratáltság jelei
Az a gyerek, aki nem ivott aznap eleget, nyűgös, fáradékony, nehezebben koncentrál. Emellett külső jelei is vannak a folyadékhiánynak: szemei beesettek, szája száraz, légzése gyorsabb lehet, bőre nem simul ki olyan gyorsan, ha enyhén megnyomjuk, kevesebb könnyet termel, és értelemszerűen keveset is pisil. Ha a gyerekünk nem tudja megmondani, hány pohár vizet ivott aznap, akkor kérdezzük ki arról, hányszor volt pisilni, és milyen színű volt a vizelete. Minél sötétebb, minél kevesebbszer töltött időt a mosdóban, annál biztosabb, hogy nem kapott elég folyadékot. Ha megtanítjuk rá, hogy figyelje, hányszor jár pisilni, már könnyebben ellenőrizhetjük a folyadékpótlását.
Mit tehetünk, hogy eleget igyon az iskolában?
Alapvetően a legfontosabb teendőnk nem az iskolában kezdődik, hanem előtte: rászoktatjuk a gyereket a megfelelő folyadékfogyasztásra. Ne menjünk el úgy otthonról, hogy nincs nálunk legalább fél liter víz, itassuk, kínáljuk rendszeresen a gyerkőcöt, és igen, beszélgessünk vele az ivás fontosságáról. Nem kell rémisztgetni, se hegyi beszédet tartani, képek, ábrák segítségével érdekesen elmagyarázhatjuk, mi történik a belsejében akkor, ha nem iszik eleget. Az elsős, másodikos gyereknek még az is nagyon fontos, hogy jó jegyeket kapjon, ezért többet fog inni, ha elmondjuk neki, hogy nem fog tudni odafigyelni az órákon, és lemarad a tesiórán, ha nem iszik eleget.
Jöhetnek a színes kulacsok
Bár az iskolában mindhárom étkezéshez kínálnak folyadékot is, nem biztos, hogy a gyerek szereti, vagy meg is issza. Ezért legyen mindig legalább fél liter víz a gyereknél lehetőleg érdekes, színes kulacsban, és minden reggel hívjuk fel rá a figyelmét, hogy hol van a táskájában, és vegye elő, tegye a padra szünetekben, hogy eszébe jusson a folyadékpótlás. Színezett vizekkel, teákkal, gyümölcslevekkel, szívószálakkal, mókás kiegészítőkkel még több kedvet csinálhatunk az iváshoz. Ha az iskolaidőben sportol is a gyerek, vagy jó meleg van, akár egyliternyi folyadékot is elrakhatunk a táskájába. Nassolnivalónak csomagoljunk el lédús zöldségeket, gyümölcsöket kis dobozokban, de folyadékpótlónak számít a joghurt vagy a puding is. Az otthoni reggeli során legalább két deci folyadékot diktáljunk bele a gyerekbe, de lehetőleg kerüljük a cukros üdítőitalokat, a túlcukrozott gyümölcsleveket, a kulacsba is inkább alacsony cukortartalmú innivaló kerüljön.
0 Megjegyzések