Magyarországról alig vándorolnak ki a Dél-Kelet európai országokhoz képest, ráadásul hazánkba megindult a visszaáramlás.
Az ENSZ adatai szerint 2015-ben már közel 600 ezer horvát állampolgár dolgozott külföldön, ami a 4,2 millió lakosú ország 14 százaléka, s azóta a számuk folyamatosan nőtt. Összevetésképp Magyarországon félmilliósra teszik a kivándoroltak számát, ami 5 százalékos lakosságarányt jelent, s ez évente 30-40 ezer fővel nő, míg a nálunk jóval kisebb lakosságú Horvátországban tavaly már 80 ezren hagyták el az országot.
„A fiatalok elhagyják Horvátországot a jobb élet reményében. Amikor nemrég arról beszéltem, hogy konkrét demográfiai intézkedésekre van szükség, azt mondták, túlzásokba esem. Horvátországból csak tavaly 80 ezer ember költözött el. Mi ez, ha nem rendkívüli állapot, amely rendkívüli intézkedéseket követel?”
– idézte nemrégiben Kolinda Grabar-Kitarović horvát államfőt az MTI tudósítója. A horvát államfő kijelentette: az állami vezetők elsődleges feladata, hogy megteremtsék a feltételeket a tisztességes élethez, s ehhez megfelelő cselekvési tervet dolgozzanak ki. 1996 óta ugyanis a horvátok már az ötödik népesedési stratégia kidolgozásánál tartanak, ám eddig egyiket sem sikerült megvalósítaniuk.
Horvátország 2013-ban csatlakozott az EU-hoz, s az uniós munkaerőpiac megnyílásával képzett fiatalok tömegei hagyták el az országot, és a kiáramlás feltartóztathatatlannak látszik. Az elsődleges célországok Ausztria és Németország. A demográfiai problémák megoldatlansága miatt az idősebb népesség számaránya egyre nő, aminek következtében a hazai munkaerőpiac, valamint a nyugdíj- és egészségügyi rendszer összeomlása fenyeget – írja a tudósító.
Vesztesek és nyertesek
Az ENSZ adatai szerint 1990 és 2015 között a kelet-közép-európai, valamint a délkelet-európai országokból összesen 25 millióan vándoroltak el, míg ez idő alatt 10 millió volt a bevándorlók száma. A Nemzetközi Valutaalap 2016-os elemzése rámutatott, hogy a folyamat legnagyobb vesztesei a délkelet-európai országok (Albánia, Koszovó, Montenegró, Bosznia-Hercegovina, Moldávia, Szerbia, Horvátország, Bulgária, Románia), melyek 2012 végére népességük 16 százalékát vesztették el csak az elvándorlás következtében. A távozók 80 százaléka Nyugat- vagy Dél-Európában, 10 százaléka az USA-ban telepedett le.
A térség országaiban a tömeges elvándorlás azért teremt szükségállapotot, mert eleve csökkenő születésszámmal és alacsony bevándorlással párosul, így jelentős népességvesztés a következménye. Jellemzően a jól képzett fiatalok mennek el, így még jobban csökken a születésszám, illetve nő az idősek aránya, végképp fenntarthatatlanná válik a nyugdíj- és egészségügyi rendszer, egyre vészesebb lesz a munkaerőhiány, a régió tőkevonzó képessége és egyben gazdasági súlya tovább csökken.
Az IMF számításai szerint az EU-n belüli exodusnak a befogadó országok egyértelműen a nyertesei, míg a kibocsátók – a hazautalások becsült összegével együtt is – a vesztesei, az elvándorlás tehát még inkább hátráltatja a kelet-európai országok felzárkózását a nyugat-európaiakhoz. Az agyelszívás komoly gazdasági hasznot hoz a nyugat-európai országoknak, hiszen a kelet-európai bevándorlók számának 1 százalékos emelkedése 2 százalékkal növelte az egy főre eső GDP-t. Másik oldalról viszont – ugyancsak az IMF számításai szerint – 1995 és 2012 között a kivándorlás miatt 7 százalékponttal kevesebb lett a kibocsátó országok reál GDP-növekedése.
Nem csak a pénz számít
Az IMF azt is kimutatta, hogy a kivándorlás hátterében nemcsak a jobb munkalehetőségek és a magasabb jövedelmek állnak, hanem minél rosszabbul működik egy országban a demokratikus intézményrendszer, annál nagyobb az esélye annak, hogy a magasan képzettek máshol próbálnak szerencsét. Ide értendő az átláthatóság hiánya mind a jogállamiság, mind a korrupció terén, miközben főként azok a rétegek mennek el, akik az állami szféra működését képesek lennének megreformálni.
Vándorlás Kelet-Európában
Az IMF adatai szerint a kelet-európai régión belüli munkaerő-áramlás is jelentőssé vált, ami egyes országokban némileg enyhíti az elvándorlás hatását. Csehország, Szlovénia és Magyarország képes még leginkább a régión belülről munkaerőt vonzani: így többek között szlovákok vállalnak munkát Csehországban, Szlovéniában, vagy ukránok Szlovákiában, Magyarországon, Lengyelországban, Észtországban.
Magyarország viszonylag későn és aránylag kisebb mértékben kapcsolódott bele az EU-n belüli vándorlási trendbe, máig nem itt a legnagyobb az elvándorlás mértéke a régió más országaihoz képest. A folyamat drámaiságát nálunk is az okozza, hogy rendkívül rossz demográfiai helyzettel párosul, azaz a születésszám érdemben nem nő, ráadásul a képzett réteg megy el, aki az itthoni munkaerőpiacról is nagyon hiányzik.
Szakemberek hangsúlyozzák, hogy iskolázottság terén nagy különbség van a külföldre áramló és a külföldről betelepedő munkavállalók között. Az IMF adatai szerint Lengyelországban például 2015-ben 400 ezer ukrán kapott tartózkodási engedélyt, akik jellemzően a mezőgazdaságban, építőiparban vállaltak munkát, vagy háztartási alkalmazottakként dolgoztak, míg a lengyel kivándorlók közel egyharmada diplomás volt.
A teljes cikk a Hetek című közéleti hetilap legfrissebb számában olvasható.
0 Megjegyzések