Marco Fontana, független olasz újságíró az orosz Sputnik News angol nyelvű portálján ezzel a címmel írt publicisztikát: „Mély szégyent érzek a mai Nyugat miatt”.
Már szinte halljuk a felháborodást a portál által használt „független” jelző miatt. „Hát hogyan lehet ’független’ az az újságíró, aki ilyen helyen nyilvánul meg? Putyin pincsije!”, kiabálnának a Gyurcsány titkosszolgálatának buzgón dolgozó Krekó Péter-félék, akinek – Krekónak – a neve szó szerint naponta jelenik meg a magyar kormányt és a miniszterelnököt „antiszemita” Soros-bírálata és a létrehozott „parancsuralmi” „NER-rendszere” miatt rágalmazó nyugati lapokban, „hiteles forrásként” „támasztva alá” az ezerszer ismételt vádakat. Mert „függetlenek” csak ők lehetnek…
Akkor tehát következzék Fontana cikkének ismertetése. Az írás azzal kezdődik, hogy a szerző mély szégyent érez a Nyugat mai viselkedése miatt.
Összeomlott az utolsó maradéka azon eszméknek és értékeknek, amelyeket Európa mindig is sajátjának vallott. Az orosz diplomatáknak március 26-án, egy gyásznapon történő, több országból való kiutasítása mutatta, hogy a moralitásnak csak a romjai maradtak meg az öreg kontinensen.
Először is, a dátum kiválasztása: pontosan azon a napon, amelyen Oroszország gyászolta a Kemerovo városban kitört tűz áldozatait.
És most egy pillanatra szakítsuk félbe az ismertetést, hogy teret adjunk annak a twitter-üzenetnek, amelyet Neil Clark, brit újságíró küldött szét számos követőjének. Clark blogja lett egyébként Nagy-Britannia legjobbja, de azért ő is „Puyin-pincsi”, hiszen nem elégszik meg, hogy számos vezető brit és amerikai lapba ír, de a Russia Today honlapján is merészel rendszeresen publikálni.
Március 26-án ezt üzente: „53 ember – beleértve 41 gyerek – halt meg egy oroszországi plázában. Igen, ha bármilyen emberség maradt volna, ez lett volna ma a vezető hír, nem pedig az, hogy Jeremy Corbyn milyen kommentet eresztett meg a Facebookon hat évvel ezelőtt.” Mint kiderült már másnap, a szibériai Kemerovo városban a tűznek 64 halálos áldozata lett… Clark egy nappal későbbi publicisztikájában még arról is írt, hogy
vajon milyen sajtóvisszhanggal járt volna, ha az Egyesült Államokban lett volna ennyi áldozata egy tűzvésznek.
De vissza a Fontana-cikkhez.
Az orosz nagykövetek kiutasítása mellett az EU megengedte magának, hogy nyilvánvalóan politikai okokból letartóztassák a Katalónia függetlenségért harcoló Carles Puigdemont volt katalóniai elnököt, amely olyan „epizód”, írja, amely méltó bármely totalitariánus rendszerhez.
Ez azt mutatja, hogy ma, 2018-ban, ha valaki nem engedelmeskedik az „eurokratáknak”, akkor az a rendőrség által meglincselendő vagy fenyítendő ellenséggé válik, miközben a nyugati vezetők Washingtonban, Strasbourgban és Brüsszelben „szabadságról”mernek beszélni.
De március 26-a volt az a nap is, amikor forráspontra jutott a Facebook/Cambridge Analytica botrány is. Valamint ez a nap volt az is, amikor a média oly nagy erővel próbálta korlátozni Nicolas Sarkozy volt francia elnök elleni vizsgálatról és az Emmanuel Macron elleni hatalmas tiltakozásokról szóló hírek nyilvánosságra kerülését.
A szerző ezután kijelenti, a brit kormány semmiféle bizonyítékot nem szolgáltatott arra, hogy a diplomaták kiutasításának ürügyéül szolgáló Szkripál-mérgezési támadást Oroszország hajtotta volna végre.
Majd ezt írja:
„Itt az ideje befejezni az oroszellenes propagandát, mert Európában nő a szociális düh és el fogja fújni azokat, akik a tüzet élesztik”.
A cikk zárómondata: „Egy elmúlt évszázad fiaként kétségbeesetten figyelem, miként fordult minden rosszabbra: azon nyugati értékek, amelyekkel felnőttem, haszontalan szemétté váltak és a legegyszerűbb emberséget is ordítóan nélkülözik.”
Végül azoknak, akiket érdekel a cikk elején említett Krekó-féle, Soros-támogatású, „független” Political Capital egyedülállóan széleskörű, Soros-transzatlanti hálózata, itt találhatják meg:
0 Megjegyzések