A LIBE-jelentésben foglalt félinformációk és valótlan állítások a legkézenfekvőbb cáfolatát az április 8-i magyarországi választások szolgáltatják – mondta Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója. A szakértő kicsit furának tartja azt, amikor az elvileg a demokráciát megóvni hivatott testület vagy eljárás, éppen a demokráciától akarja megóvni a demokráciát.
Hangsúlyozta: az Európai Parlament (EP) szakbizottsága olyan folyamatokat kritizál politikai alapon, amelyek bár ebből a szempontból valóban vitatottak, de jogi megítéléséhez, alkotmányosságához kétség sem férhet. Szánthó Miklós szerint ezekről a folyamatokról a választópolgárok egyértelmű véleményt mondtak.
Magyarországon, akárcsak az EP-ben, a multikulturalizmus, a globalizmus képviselői csapnak össze a nemzeti identitás, a nemzeti szuverenitás, a lokalizmus védelmezőivel – mutatott rá a szakértő. Úgy véli, hogy a LIBE-jelentés is csak arról szól, hogy a nemzeti szuverenitásba avatkozik be.
Ez mondható el a hazai ellenzékről is, hogy a valóság és az általuk képviselt valóság között köszönőviszony sincs – jegyezte meg Szánthó Miklós. A LIBE-jelentés egy önálló, virtuális valóságot, helyzetet konstruál meg Magyarországról, de ez köszönőviszonyban sincs a tényekkel, és láthatóan a magyar jogszabályok tartalmával sem a szakértő szerint.
A LIBE szakbizottságnak a magyarországi kisebbségek helyzetével kapcsolatos megállapításai igencsak disszonánsak – mondta Szánthó Miklós, hiszen a testület a rasszista, kirekesztő felhangok mögött a kormányzatot véli megtalálni. Hangsúlyozta: a baloldali ellenzéki pártok a kormánnyal szembeni összefogásban éppen azzal a párttal működtek együtt, amely nem is olyan régen még elég keményen képviselte a kirekesztő gondolatokat.
A szakértő úgy látja, hogy a sok európai uniós országban szintén megtalálható hétköznapi idegengyűlölet példáit szporadikusan kiválogatva hozzák fel a magyar kormánnyal szemben.
A magyar kormány elleni fellépést szorgalmaznak
Indokoltnak tartja a legdurvább, uniós atomfegyverként is emlegetett eljárás megindítását Magyarország ellen a jogállamiságot vizsgáló Judith Sargentini holland zöldpárti EP-képviselő. Szerinte rendkívül súlyos a helyzet, így mindenképpen lépni kell. A brüsszeli vitában szóba került az is, hogy mások mellett a menedékkérők jogait sem tartja tiszteletben a kormány. A kormánypártok szerint azért támadják a magyar kormányt, mert nem áll be a sorba.
A jelentés vitanapján Sargentini, akit az Európai Parlament LIBE szakbizottsága a magyarországi jogállamiságról szóló jelentés elkészítésével bízott meg, már beszéde elején is a Brüsszelben csak atombombaként emlegetett hetes cikkelyt hangoztatta.
Vagyis azt az eljárást, amellyel legvégső esetben Magyarországot az uniós szavazati jogától is megfoszthatják. A képviselő szerint ezt mielőbb meg is kell tenni, Magyarországon ugyanis szerinte sérülnek az alapvető jogok, emellett korlátozzák a bevándorlók és a civil szervezetek jogait is. Az uniónak ezért kötelessége, hogy fellépjen hazánkkal szemben.
0 Megjegyzések