Fenntartaná a kvótákat, és több pénzt adna az uniós kasszából a menekülteket befogadó országoknak a német kancellár. Angela Merkel szerint válságtűrő és végre szolidáris menekültügyi rendszer kell az Európai Unióban, amely tükrözi az államok egymás iránti szolidaritását. Közben kiszivárgott annak a javaslatnak néhány részlete, amelyet a magyar miniszterelnök adott át Szófiában az EU tanácsának elnöki tisztét ellátó Bojko Boriszovnak.
Hatékonyan kell védeni az Európai Unió külső határait - ezt mondta a pénteki uniós csúcs előtti parlamenti beszédében Angela Merkel. A Nagy-Britannia nélkül tárgyaló 27-ek egyik legfontosabb témája a 2021 és 2027 közötti uniós költségvetési ciklus lesz. Angela Merkel az EU gazdasági helyzetéről azt mondta, a költségvetésnek azt kell elősegítenie, hogy az EU lépést tartson a világ más nagy térségeinek felemelkedésével. A német kancellár a bevándorlók tagállamok közötti elosztásáról rendelkező kvótarendszerre utalva hozzátette, hogy a költségvetésnek valamennyi régiót támogatnia kell, azonban ez nem egyirányú utca.
Amikor az EU strukturális alapjait újra osztjuk, biztosnak kell lennünk abban, hogy a feltételrendszer tükrözi a régiók és közösségek elkötelezettségét amellett, hogy a migránsokat befogadják és integrálják
- fogalmazott Angela Merkel.
A csúcs előtt egy nappal kiszivárgott annak a javaslatnak néhány részlete, amelyet Orbán Viktor adott át az Európai Unió elnöki tisztét betöltő Bojko Boriszov kormányfőnek még hétfőn. A tervezet lényege, hogy az EU ne a migránsok elosztását, hanem a határvédelmet helyezze a középpontba.
Egy merőben új, a migráció kezelésében egy merőben új hozzáállásról van szó, az alapok változatlanok, az Európai Uniónak a saját határait kell megvédenie, illetve minden országnak képesnek kell lennie a saját határait megvédeni. Aztán, ha bajba kerül egy ország, és 2015-höz hasonlóan megrohanják, nem képes megvédeni az országát, akkor viszont egy új eljárás lépne e szerint a tervezet szerint életbe, 48 órán belül az országnak segítséget kell kérnie az Európai uniótól. Ha pedig segítséget kért, az európai Uniónak oda kell mennie, erőforrásokkal, pénzzel, emberekkel segítenie ezt az országot abban, hogy meg tudja védeni magát. Ha pedig esetleg bejutottak már az országba, akkor őket minél előbb ki kell toloncolni. Ha nem kér egy ország segítséget 48 órán belül, akkor egy B terv lép életbe és a schengeni övezetből kiírja magát ez az ország. A Schengeni-övezetnek a határa a következő ország határánál lenne és ott lehetne segítséget kérni, ott tudná magát megvédeni az Európai Unió – Velkovics Vilmos, Brüsszelből tudósított
Az uniós csúcson szintén hangsúlyos téma lesz a bizottság elnöki tisztének utódlása. A Jean-Claude Juncker vezette bizottság mandátuma 2019-ben jár le, azonban az új elnök megválasztása nehézségekbe ütközhet, mivel a tagállamok nem támogatják egységesen a 2014-ben először alkalmazott úgynevezett csúcsjelölti rendszert, mert úgy érzik, hogy nem ők, hanem testületek döntenek az új bizottságról.
Forrás: ECHO TV
0 Megjegyzések