Átszabhatják és megkurtíthatják a bőkezű EU-s támogatásokat a következő hétéves költségvetési ciklusban, amelynek előkészítését az EU-csúcson kezdték meg.
Nagy-Britannia kiválásával évi nettó 12 milliárd euró (3700 milliárd forint) esik ki a büdzséből, ennyivel kevesebb juthat a szegényebb tagállamok, köztük Magyarország, felzárkóztatására. Ha ennek arányában számolunk, akkor a következő ciklusban hazánknak a korábbi 8000 milliárd forint helyett 1600-zal kevesebb, csupán 6400 milliárd jutna. Ennek kompenzálására javasolják a tagdíj felemelését, amit Magyarország is támogat, hiszen így kisebb lenne a csökkenés.
Erőteljes törekvések vannak annak érdekében, hogy feltételekhez kössék a támogatásokat. A jogállami normák betartását kérik számon cserébe, ami számos vélemény szerint Lengyelországra és Magyarországra vonatkozna. Még valószínűbb, hogy a menekültkvóták elfogadásán múlhatnak a támogatások, amit a legnagyobb tagállam, Németország erőltet.
– A szolidaritás nem lehet egyoldalú – hangoztatta Angela Merkel (63) német kancellár, aki szerint azok a régiók kaphatnak több támogatást, amelyek elkötelezettek a menekültek befogadása iránt.
Az osztrák, a litván és a luxemburgi kormányfő sem ért teljesen egyet Merkel javaslatával.
– Végső soron kiket fognak megbüntetni? Nem a kormányokat, hanem az állampolgárokat – érvelt Xavier Bretter luxemburgi miniszterelnök.
A magyar kormány bíróságon támadta meg azt az uniós döntést, amely szerint 1296 menekültet kell befogadnunk.
– Az uniós csúcstalálkozó legfontosabb témája az EU belső átalakítása, s vannak egészen abszurd javaslatok is. Ilyen például, hogy az Európai Parlament helyeinek szétosztásánál ne csak az európai állampolgárokat, hanem a migránsokat is vegyék figyelembe. Magyarország számára ez nem fogadható el – mondta a Facebookra feltöltött videóüzenetében Orbán Viktor (54). A kormányfő javaslatot tesz az úgynevezett „piros lap” eljárásra, amellyel egyes államok megállíthatnák a vitákat, ha úgy érzik, hogy az egy adott ország nemzeti érdekét sérti.
Néppárti politikusok arra számítanak, hogy a parlamenti választások után engedékenyebb lesz a magyar kormány. Legalábbis Inge Grassle (56), az EP költségvetési bizottságának német elnöke szerint.
– Nemcsak menekültek befogadásával lehet hozzájárulni a közös terhekhez, hanem a külső határ védelmével is, a kormány szerint – mondta Gyarmati István (68) biztonságpolitikai szakértő, aki szerint a gazdák lehetnek a következő költségvetési időszak legnagyobb vesztesei.
Uniós tagdíj
Jelenleg a nemzeti jövedelem 1 százalékát kell befizetni az uniós közös kasszába. A britek kilépésével 15-20 százalék eshet ki, ezért a magyar kormány 1,2 százalékra növelné a tagdíjat, hogy ne csökkenjenek az uniós támogatások.
0 Megjegyzések