Tizenhat éves kortól voksolhatnának az EU-államok polgárai

Külföldön aktívak a fiatalok, a hazai példák az ellenkezőjét mutatják.

Gimnazisták is szavazhatnának 2019-ben az európai parlamenti választásokon, ha az európai államok többsége elfogadja a Világgazdasági Fórum (WEF) ajánlását. Ezen a héten a svájci Davosban találkozik a világ hetven országának kormány- és államfője, hogy a világgazdaság aktuális kérdéseiről és a jövő teendőiről egyeztessen. A WEF itt fogja ismertetni a McKinsey & Company intézet segítségével, több tudományos és civil szervezet bevonásával készített Európa megújítása című tanulmányát.

A negyvenoldalas munka legfontosabb része egy ajánlás, ami szerint le kellene szállítani a választói korhatárt 16 évre, és ezt már a következő, 2019-es európai parlamenti választásokon is érvényesítené. Indoklásuk szerint a 16-17 éves fiatalok sokkal aktívabban politizálnak, és a választási hajlandóságuk is jóval magasabb, mint a nem sokkal idősebb, 18–24 éves korosztályé. Ezt a javaslatot egyébként az Európai Parlament is támogatja, de a végleges döntést rövidesen a tagállamok hozzák meg.

– A választási korhatár szubjektív döntés. Megszoktuk, hogy 18 éves kortól tekintjük nagykorúnak a fiatalokat, de elfogadhatók azok az érvek, amelyek szerint ma már jóval több információ, inger éri őket, mint mondjuk 50 évvel ezelőtt, ezért előbb éretté válnak arra, hogy szavazhassanak – árulta el a Blikk kérdésére László Róbert választási szakértő.

Európában két helyen, a szomszédos Ausztriában, illetve Skóciában lehet már 16 éves kortól voksolni, Európán kívül pedig öt országban. Ha a javaslatot elfogadják, akkor Magyarországon a KSH adatai szerint 3 százalékkal, mintegy 289 ezer fővel növekedne a választásra jogosultak száma.

– Mindig jó, ha újabb választói csoportok vonódnak be a demokratikus döntéshozatalba, más kérdés, hogy ez Magyarországon növelheti-e a tényleges részvételi arányt – vélekedett László Róbert. – Eleve az EP-szavazásokon mindig sokkal kevesebben vesznek részt, mint az országgyűlési voksoláson. 2014-ben mindössze 28,92 százalék. A hazai fiatal korosztály kifejezetten passzív politikailag. Hosszú távon azonban elképzelhető, hogy lelkesítően hatna a középiskolásokra.