180 évvel ezelőtt született Erzsébet magyar királyné (1837–1898), becenevén Sisi. Ennek alkalmából eleveníti fel életét e heti sorozatunk.
Kislánya hirtelen bekövetkezett halála után orvosa levegő- és környezetváltozást tanácsolt Sisinek. 1859-ben a császárné elutazott, hónapokat töltött Madeirán és Korfu szigetén, ahol megismerkedett Hunyadi Imre gróffal és húgával, Lilivel. Tőlük kezdett el magyarul tanulni, és hamar beleszeretett a magyar kultúrába. 1861-ben tért vissza a bécsi udvarba, ahol magyar tanárt fogadott, egy év múlva pedig magyar társalkodónőt vett maga mellé Ferenczy Ida személyében. Az udvar hölgyei idegen származása miatt gyakran próbálták megalázni Idát. Erzsébet azonban nagyon megszerette őt.
Sisi a szívén viselte a magyarok sorsát, és rávette a császárt, hogy eressze el a politikai foglyokat, és adjon nekik amnesztiát. A császárné magyarokhoz fűződő szimpátiájához állítólag nagyban hozzájárult Andrássy Gyula grófhoz fűződő bizalmas barátsága, sőt sokak szerint romantikus vonzalmat is tápláltak egymás iránt.
A történetírók szerint ha volt is köztük szerelem, az csak és kizárólag plátói lehetett, hiszen a szigorú udvari etikett elvileg sohasem engedte, hogy kettesben maradjanak.
Az viszont tény, hogy a királyné és a forradalmárból lett miniszterelnök Ferenczy Ida segítségével rejtjelesen leveleztek, és Erzsébet Andrássy haláláig a legjobb barátja maradt. Az 1867-es kiegyezés után Erzsébet férjével együtt Budára utazott, ahol magyar királyi párrá koronázták őket. Ősi hagyomány szerint koronázáskor a nemzet megajándékozta a királyt, a király pedig a nemzetet. A királyi pár az Erzsébet által kedvelt gödöllői kastélyt kapta ajándékul százezer arany forint mellett, amit Ferenc József nagyvonalúan az 1848–49-es szabadságharc honvédözvegyei, árvái és hadirokkantjai javára ajánlott fel. A király gesztusa egyértelműen Erzsébet hatására jöhetett létre, ám nagy felháborodást váltott ki a császári hadsereg veteránjai között. Alig egy évvel a koronázást követően, 1868. április 22-én megszületett Erzsébet negyedik gyermeke, Mária Valéria főhercegnő, akit sokan „magyar gyermeknek” is neveztek. Ezzel az elnevezéssel gúnyolódva arra célozgattak, hogy a kislány igazából Erzsébet és a nőcsábász hírében álló Andrássy szerelmének gyümölcse.
Hidat is elneveztek róla
Sisi hatalmas népszerűsége megkérdőjelezhetetlen volt a magyar nép szemében, nem csoda, hogy Pesterzsébetet a királyné tiszteletére nevezték el. Az akkor még Erzsébetfalva nevű telepet Suda János és társai 1870. június 14-én alapították meg, a névadáshoz a királyi család is hozzájárult. Magyarországon számos közterület viseli nevét, ezenkívül Budapesten és Komáromban hidat neveztek el róla. Első magyarországi szobrát Stróbl Alajos készítette, a miskolci Népkertben állították fel 1899-ben.
0 Megjegyzések