Néhány évtizede még elképzelni nem tudtuk tévé nélkül az életünk, a rossz gyerekeknek a legnagyobb büntetés volt, ha eltiltották tőle a szigorú szülők.
A legújabb kutatások viszont már arról szólnak, a legifjabb generáció alig vagy egyáltalán nem tévézik: helyette az interneten, videómegosztó oldalakon néz filmet, műsort, „tartalmat". Akkor és azt, amit akar, nem kési le a kedvenc programját, nincs műsorrendhez kötve, és még tévéújságot sem kell vennie. Ha lemaradt, nem kell várnia az ismétlésre sem.
A videómegosztó oldalakon megtaláljuk a teljes Izaura-sorozatot vagy a Szomszédokat, sok évtizedes híradókat vagy épp az aznapi botrányos politikai interjút, filmeket befogadhatatlan mennyiségben. És ott vannak még az amatőr, ám népszerű megmondóemberek, a videóbloggerek vagy a népszerű sorozatgyártók.
A SAKKOM Interaktív kutatása szerint a 10 és 29 év közötti fiatalok 96 százaléka napi 2 órában néz YouTube-videókat, a 10–15 évesek pedig kétszer ennyit. Leginkább gamer videókat, személyes videókat, blogokat, életmód-, szépség-, divattémájú és lakberendezős tartalmakat.
Göcző Ágnes marketingszakértő szerint lassan elkezdhetjük temetni a tévézést.
– A mai negyvenes korosztályt digitális bevándorlóknak hívjuk, ők azok, akik még a régi technikai körülmények között nőttek fel, de megtanulták használni az újat. A legifjabbak viszont már ebbe a világba születtek bele: ők a digitális bennszülöttek, akik nem értik a tévé előtt ülő idősebb korosztályt.
Sok tévés műfaj az interneten eltűnik, például a klasszikus tévés magazinműsorok. Ezek éppúgy a retró kategóriába kerülnek, mint a legendás kincses kalendárium a polcokon. De a híradó például más formában megmarad, a híroldalak veszik át a szerepüket. Már jó ideje nem kell végignézni az esti híradót, hogy tudjuk, mi történik a világban – magyarázta a szakértő.
Göcző Ágnes úgy látja, a tévés filmnézés helyébe az előfizetéses netes filmcsatornák lépnek, amilyen például a Netflix. Mivel az elérhető közönség nem korlátozódik országhatárra, nagyszámú előfizetőt lehet megtalálni, így saját gyártású produkciókra is futja. Az ingyenes videómegosztó oldalakon a reklámblokkok bevételei teremtik meg az anyagi háteret.
Nem ennyire borúlátó a tévé jövőjét illetően Pintér Róbert kommunikációs szakember, a Corvinus egyetem adjunktusa.
– Összemosódik a televíziózás az internettel, hiszen sokan már most is okostévén nézik a YouTube-ot, a tévécsatornák tartalmai pedig elérhetők az interneten. Mivel a tévék is egyre inkább benyomulnak a netre, itt érik utol a hagyományos televíziózástól elvándorolt nézőket – magyarázta a szakértő.
De a klasszikus tévézést sem kell teljesen temetni Pintér szerint.
– A holtfáradt ember sokszor leül este a tévé elé, néz ki a fejéből. Ennél a passzív tévézésnél nem kell gondolkodni, csak nyomkodni a gombot. A hagyományos tévéhíradó sem tűnik el feltétlenül, mert a munkával elfoglalt családfenntartók nem érnek rá napközben a telefonjukon követni a híreket, épp elég nekik, ami összefoglalót készítenek a tévék fél órában, vacsoraidőben. Vagyis a televízió az új helyzetben éppúgy megtalálja majd a helyét, mint ahogy a rádiózás, csak átalakult és még kisebb lesz a jelentősége – vélekedett Pintér Róbert.
318 milliárdot adtak érte
A YouTube-ot 2005 februárjában alapította három korábbi PayPal-alkalmazott. 2006 novemberében a céget akkori árfolyamon átszámolva 318 milliárd forintért vásárolta meg a Google Inc., és azóta annak leányvállalataként működik.
2010-ben már percenként 24 óra videót töltöttek fel a felhasználók, nagy részét magánszemélyek. Több nagyobb médiavállalatnak is van saját csatornája a YouTube rendszerében, ilyenek például a CBS, a BBC vagy az UMG, és jelen van a film-, valamint a zeneipar is az oldalon.
0 Megjegyzések