Mindig is voltak britek, akik más országba költöztek vagy munkalehetőség miatt, vagy egyszerűen naposabb időjárásra vágyva. Ez a szám azonban a Brexit népszavazás óta jelentősen megugrott – sokan keresnek olyan országot, aminek a politikai környezete és hozzáállása jobban megfelel a számukra.
De most úgy tűnik, egyre többen azért költöznek el olcsóbb országokba, mert megfizethető, anyagilag nyugodt nyugdíjas éveket szeretnének. És persze ezalatt nem a jelenleg nyugdíjas korban lévő „baby-boomereket” értjük, hanem azokat a generációkat, akiknek már nem olyan rózsásak a kilátásai. Az éves State of Retirement riportból kiderül, hogy az újabb generációk egyre inkább fontolgatják, hogy más országba költöznek, miután abbahagyták a munkát – és a megélhetés költségei az egyik legfőbb indok ebben.
A riport szerint a jelenleg 55 év fölött lévő britek 82%-a Nagy-Britanniában tervez maradni a nyugdíjas éveire. Ez a szám azonban drasztikusan 64%-ra csökken a 35 és 55 év közöttiek körében. Persze az időjárás is meghatározó faktor – a költözni vágyók 22%-a több napot szeretne nyugdíjas éveiben. Ugyanúgy 22% azonban inkább az olcsóbb megélhetés miatt menne el. És nem csak az időskorra jellemző ez. A riport szerint az Y és Z generáció is egyre szívesebben csomagol be és indul el más országok felé egy olcsóbb élet reményében.
A MoveHub évente készít felmérést az emberek elköltözésének okairól. 2016-ban arra a kérdésre, hogy miért költözik el az Egyesült Királyságból, az időjárás mellett több, mint 30% volt a megélhetési költségek érve. És nem valószínű, hogy ez változni fog – a KSH adatai szerint a házak árainak inflációja 5,4% volt nemrégiben, miközben az átlagos havi inflációs ráta 0,4%. Igaz, a „sima” infláció is az öt éves csúcsát éli, az élelmiszerárak például egy év alatt 4,1%-ot nőttek. Ezzel párhuzamosan a fizetések viszont nem nőnek ilyen ütemben – ha így haladunk, 2022-re az emberek kevesebbet fognak keresni, mint 2007-ben.
Eközben a nemzetközi átutalással foglalkozó TransferWise kiemeli, hogy mennyivel olcsóbb az élet más európai városokban. Megemlíti például Budapestet, ahol már több mint 40 ezer brit él, és az albérletárak havi 500 euró körül vannak. Vagy Prágát, ahol egy stúdió lakás 400 euró, és egy liter sör csupán 1,5 euró. Athén pedig 80%-kal olcsóbb, mint London – a belvárosban akár 300 euróért is lehet nagyon jó lakásokat találni, persze itt főleg azért, mert gazdaságilag nehéz időszakon megy keresztül.
Egy másik felmérés szerint eközben a fiatal britek szülei egyre inkább aggódnak amiatt, hogy gyereküknek sokkal inkább lesz esélye örökölni egy házat, mint magának megvenni. A megkérdezett szülők 10% támogatná is gyerekét a költözésben, ha ez azt jelentené, hogy ott könnyebben meg tudja vetni a lábát.
Persze azért azt se teheti meg mindenki, hogy csak úgy fogja magát, és az egész életét átköltözteti a kontinensre, hiszen ez sem olcsó mulatság. Egy olyan konténer vagy kamion, amelybe egy háromszobás lakás berendezése is elfér, 5000 és 7000 font áron mozog. Erre jön még a biztosítás, a vámok és a helyi adók is.
Egy egyszerű Google keresés alapján könnyen kideríthető, hogy az emberek leginkább a spórolás miatt indulnak neki. Ha beírjuk, hogy „külföldre költözni”, akkor a népszerű keresések között megjelenik többek között a „tandíj elkerüléséhez” és az „örökösödési adó elkerüléséhez” is. Tehát az emberek a napos időjárás mellett azért leginkább a fényesebb pénzügyi kilátásokat keresik.
0 Megjegyzések