A leggazdagabbak rövidesen különféle plug-in-okkal turbózhatják fel magukat hardveresen. Ezzel a hétköznapi halandónál sokkal erősebb , nagyobb, különlegesebb képességekkel ruházhatják fel magukat. Nem a tehetség és a képesség fogja megszabni, ki mire viszi az életben, hanem az, kinek mennyi pénze van rá, hogy implantátumokkal bővíthesse ki magát.
Agyi implantátumokkal javították az emberek memóriáját
Természetesen ezzel egy időben megjelennek azok az illegális megoldások is, amikkel a kisebb pénzű emberek is élhetnek, még ha azok különböző veszélyekkel is járnak. Például tudjuk, milyen veszélyes, ha a telefonunkat elkezdjük hackelgetni, rootolni, stb. Nem egyszer zavaros, hibás viselkedés lesz az eredménye, vagy épp az egész mehet a kukába. Na most bio-hackelés során nem a telefonunkkal, hanem a testünkkel, szerveinkkel, agyunkkal történhet meg.
De egyéb óriási veszélyeket is hordoz a bio-hackelés. Valami ahhoz hasonlóval ami most az illegális, meg hackelt programok használata jár azok számára, akik nem tudják vagy nem akarják azt megfizetni. Sok esetben kémprogramok, zsaroló vírusok, a gépeket hálózatba szervező és azokat felhasználó botok kerülnek a gépre. Ugye nem kell ecsetelni annak a veszélyét, ha mindez nem a számítógépünkkel, hanem a saját agyunkkal történik?
Pedig ez is elkezdődött, megtörtént az első agyi implantátum beültetése
A Dél-Kalifornia Egyetem és a Wake Forest Orvosi Egyetem kutatócsapata elektródákat ültetett emberi önkéntesek agyába, hogy kiderítsék azok képesek e javítani a memóriát és az visszaemlékezést.
Korábbi kutatások már megmutatták, hogy az állatok agyába ültetett elektródák képesek javítani az emlékezetet és a mostani tanulmány ezt a tényt az emberekre is kiterjeszti.
Hogy leteszteljék, hogy az agy memóriához köthető részét érő parányi elektromos impulzusok javítják e a memóriát, a tudósok epilepsziás betegeket kezelő orvosokkal működtek együtt, akiknek betegeiknél a kezelésük részeként elektródákat ültettek be az agyukba. A kutatók 20 önkéntest találtak akik beleegyeztek, hogy a kezeléshez használt elektróda mellet egy másik nagyon hasonló elektródát is beültessenek az operációjuk alatt.
A kísérletnek két része volt. Az elsőnél az implantátumot arra használták, hogy az figyelje és rögzítse az agy elektromos aktivitását, amíg a résztvevők memória gyakorlatokat végeztek. A második résznél, megpróbálták leutánozni a felvett jeleket úgy, hogy gyenge elektromos impulzusokat küldtek az agy memóriáért felelős részeire. A kísérletben kiemelten a rövid távú – a közelmúltban történtekre való visszaemlékezést segíti elő – és a munkamemóriára – ami megőrzi az éppen történő dolgok emlékét – koncentráltak.
Az eredmények szerint az implantátumokon keresztüli agyi stimulációval 15%-ot javult a rövid távú memória és 25%-ot a munkamemória minden résztvevőnél – ami egybevág a korábbi állatkísérletek eredményeivel is. A kutatók viszont azt is megjegyezték, hogy véletlenszerű elektromos stimulációval, ezzel ellentétben, épphogy rontottak a memórián.
Annak ellenére, hogy a kísérlet fő célja az volt, hogy általánosan többet tudjunk meg a memória megtartása és visszaidézéséről, a kutatók szerint a felfedezés segíthet olyan embereken is akik például az Alzheimer kór vagy demencia következtében leromlott a memóriája.
0 Megjegyzések