Pavlo Klimkin tagadta, hogy léteznének igazi felkelők, akik a donbászi vidék szabadságáért harcolnának.
Az ukrán külügyminiszter szerint csupán közönséges banditákról van szó, ezért nem is érdemes a Donbász jövőjét firtató nemzetközi kérdésekkel, holmi cselekvési útitervvel foglalkozni, helyette csak és kizárólag Oroszországra kell nyomást gyakorolni. Klimkin állítása szerint nem léteznek valódi függetlenségpárti harcosok, ez csak egy kitaláció, legenda. Valójában alvilági figurákról van szó, akik az orosz hadseregnek és a titkosszolgálatoknak engedelmeskednek.
Jó pár évvel ezelőtt volt a VilágLátón illetve előtte még a Tiktolt Híreken a dombaszi függetlenségi harcok téma. Akik akkor követték az eseményeket és megnézték a videókat, azok előtt teljesen tiszta, hogy arról volt szó, a dombaszi főképp orosz származású lakosság, nem fogadta el az új, nyugati hatalmak által megvalósított puccs során hatalomra került, orosz ellenes kormányt. Ezért kinyilvánították a függetlenségük és népszavazást tartottak, hasonló eredménnyel, ahogyan a krímiek is tették.
Azonban itt nem állomásoztak orosz haderők. Hétköznapi férfiak, nők és fiatalok ragadtak fegyvert a rájuk támadó ukrán haderők elleni védekezés képen. Ők sosem hagyták el szülőföldjüket, nem ők mentek Kijevbe, vagy ukrán nemzetiségű területekre, hanem az ukrán állami hadsereg támadta városaikat, hónapokig tartó kegyetlen bombázásokkal tizedelve a polgári lakosságot, azaz családjukat, szüleiket, gyermekeiket. Ez természetesen még inkább megerősítette a szándékukat, hogy nem akarnak egy ilyen gyilk0s, népirtó, orosz-gyűlölő rezsim uralma alatt élni.
De még ha ez nem lett volna elég, fasiszta eszméket valló illegális fegyveres csoportok törtek rájuk és nem egyszer az utcákon találomra gyilk0lták az embereket, hogy megfélemlítsék őket. Az elfogott embereket sokszor az Iszlám Államhoz hasonló módon kínozták és ölték meg. Nem csak a dombasziakat, hanem már Kijevben is az orosz nemzetiségű közhivatalnokokat. Az egyiket az otthonában törtek be, és a felesége szeme láttára vágták el a torkát.
De meg lehetne említeni az odesszai mészárlást, ahol kb. száz (más beszámolók szerint kb. 40) orosz nemzetiségű embert, akik egy épületbe menekültek, elevenen égettek meg. Akkori felvételeken az is látható, ahogyan ukrán egyetemista lányok töltögetik a palackokat benzinnel a támadók részére. A tűz elől, az épületből menekülő emberek közül pedig többeket lelövöldöztek. Az ezekről készült videó felvételek és képek akkor sokkolták az embereket. Nem akarok most ide ezekről képeket és videókat beilleszteni, de a google segítségével könnyen rákereshető minderre. Két kereső linket ide is teszek: Google-képek, és youtube-videók. Felháborító módon a tömeg mészárlókat nem keresték meg és nem vonták azóta sem felelősségre. Bár néhányat később rejtélyes körülmények között holtan találtak.
Nos mindezek fényében, lehet-e azon csodálkozni, hogy a dombassziak, nem akartak ehhez az orosz gyűlölő hatalom áldozatai lenni és családjukat, népüket féltve a függetlenség mellett döntöttek?
Idővel azután, mindenkit meglepő módon, fokozatosan sikerült katonai sikereket elérniük és ezek során, egyre több, az ukrán hadseregtől zsákmányolt harceszközzel bővíteniük a fegyver arzenáljukat és védekezési képességeiket. Ekkortól kezdve kapott nagyobb hangsúlyt az ukrán hatalom vádja, hogy Oroszország, haderőket küldött be erre a területre és azzal magyarázták vereségeiket, hogy valójába ezek miatt szenvedtek kudarcot. Az oroszok ezt mindig kategorikusan tagadták. Ugyanakkor valóban sok nemzeti érzelmű háborúkban edződött orosz veterán, ment át a határon és mint magánszemély beállt a dombasszi testvéreik közé. Talán néhány orosz katonai tanácsadó, szakember is segítette a harcukat, főkép az elején, amikor még tapasztalatlanok voltak a dombasszi család apák és ifjak, akik védték az otthonaikat. Később azután megerősödve, komoly katonai sikereket értek el, leginkább azzal, amikor taktikusan úgynevezett “katlanokba” csalták az ukrán hadsereget és azok csapdába kerülve, tehetetlenül várták lesz-e kegyelem a részükre.
Mikor a harcok kicsit alább hagytak, az Orosz Állam, hivatalosan és nyíltan, rendszeres kamion karavánokat indított a lakosság segítésére, alapvető élelmiszerekkel, ruházattal és egyéb, az életfenntartáshoz szükséges eszközökkel. Ezeket nemzetközi ellenőrök is átnézték.
Lehet mindezt, így vagy úgy értékelni, véleményezni. De mielőtt megtennéd, javaslom, hogy helyettesítsd be a dombasszi oroszokat, bármelyik külhonban élő magyar testvéreinkkel, az ukránokat az adott állammal akikhez a volt magyar területek tartoznak és az oroszok támogatását, pedig a Magyar Állammal. Így gondold át az eseményeket, mintha velünk történt volna hasonló.
0 Megjegyzések