A Facebook azt kéri, küldjük el neki meztel3n testképünket, hogy senki más ne tudjon visszaélni vele. Ez most valamiféle vicces átverés, mint amikor egy állítólagos Fülöp-szigeteki herceg kérte a bankkártyaszámunkat, hogy vagyonát kimenekítve az országból egy nagyobb összeget utaljon rá? Esetleg annyira unatkoznak a Szilícium-völgyben, hogy ily módon pezsdítenék fel a kopár PPL-mezők és ötlettelen brainstormingok szürkeségét?
A kérés ezúttal komoly: a Facebook az ausztrál kormánnyal együttműködve arra biztatja felhasználóit, hogy osszák meg vele meztel3n testük képmását annak érdekében, hogy ezáltal elkerüljék az azzal történő visszaéléseket. Mindezt pár nappal az után kezdeményezték, hogy a szintén ausztrál énekesnő, Sia jól kifogott a testén keresni próbáló lesifotóson, és inkább feltette Twitterére a róla készült meztel3n fotót: „Tessék, itt van ingyen!” – írta.
A Facebook tiltja és szűri a meztel3n, illetve pornográf tartalmakat, a hálózat ráadásul figyeli azokat a linkeket is, amelyek privát üzenetben cserélnek gazdát. Simán letilt, ha túl sok ISIS-be toborzó, lefejezős videót szórunk ismerőseinknek, vagy szimplán csak nem tetszik neki, amit lát.
A legnagyobb közösségi oldalon rengeteg magán- és kereskedelmi, üzleti kommunikáció zajlik, a „Marketplace” felfuttatása miatt pedig ez a szám hatványozottan fog növekedni. A rendszernek fel kell készülnie: a csatornákat egyre kifinomultabb algoritmusok fogják figyelni, hogy kiszűrjék az esetleges jogsértéseket.
Az új kezdeményezés arra a típusú visszaélésre akar megoldást találni, amelyet az angol revenge pornnak, azaz bosszúpornónak nevez: ilyenkor az egyik, általában csalódott fél úgy vesz elégtételt volt partnerén, hogy nyilvánossá teszi a róla készült meztel3n vagy sz3xuáIis tartalmú felvételeket az interneten. Ha viszont a Facebookkal előtte már meg lett osztva a kép, a rendszer blokkolni tudja annak továbbküldését. Ezekben a vészterhes időkben, amikor egy hímtagról elküldött kép udvarlásnak számít, a bosszúpornó gyakori jelenség Amerikában, Európában és Ausztráliában is: egy 2016-os kutatás szerint az Egyesült Államokban az internetfelhasználók négy százaléka volt már áldozata ilyen támadásnak, harminc év alatti nők esetében ez az arány tíz százalék. A képek és videók pedig gyakran a Facebookon terjednek.
A gigacég azt állítja, hogy elküldött meztel3n képünket csak rövid ideig tárolja, mielőtt lefordítja digitális ujjlenyomattá. Azt ígéri, hogy ezáltal preventíven és utólagosan is be tudja biztosítani magát az illető, és a képmásai még a Facebook üzenőprogramjában sem jelenhetnek meg. A folyamatot viszont manuálisan végzi majd egy kommunikációs ügyintéző. A Facebook jó szándékában és az adatainkkal való manőverezésében sokan eddig sem bíztunk meg száz százalékig, de hogy random ügyintézők popcornt rágcsálva nyálazzák át a felhasználók pucér képeit? Ki garantálja azt, hogy biztonsággal kizárható lesz a visszaélés elleni ádáz harcban maga a visszaélés, a fotók pedig eltűnnek egy virtuális fekete lyuk mélyén?
A bűncselekmények persze más hálózatokon, oldalakon keresztül is elkövethetők, ám a hírek szerint a Google, a Twitter és a Facebook is ugyanazt, a 2009-ben a Microsoft által kifejlesztett azonosító technológiát (PhotoDNA) használja, így ez akár alapja lehetne az együttműködésnek.
A PhotoDNA-t akkor a sz3xuáIisan bántalmazott gyerekek fotóinak letiltása érdekében hozták létre, most pedig Ausztráliában a kormány közreműködésével elindult a tesztüzem, és keresik a további partnerországokat. Amíg hozzánk elér, itt egy jó tanács: ne küldözgessünk magunkról meztel3n képeket! Senkinek.
0 Megjegyzések