A hideg időben jobban figyeljünk a hideg végtagokra

A fázó, fájó, elfehéredő, elliluló, majd bepirosodó kézujjak a kiserek kóros összehúzódására utalnak.

Hideg végtagokra sokan panaszkodnak. Ez ugyanis a szervezet normál válasza a hőháztartás egyensúlyának biztosítására, de szerencsére az esetek többségében múló problémáról van szó. Előfordulhat azonban, hogy fájdalom, égő, bizsergető érzés mellett az ujjak elfehéredése, ellilulása, majd bepirosodása lép fel, valamint a kéz ügyetlenné válhat. Ilyenkor felmerül a Raynaud-betegség lehetősége, ami az érrendszer eltúlzott válasza főleg hidegre vagy érzelmi stressz hatására, amikor az ujjak és a bőr kis artériái túlzottan összehúzódnak, és vérellátási zavar alakul ki. Először egy, majd több ujj fehéredik, majd lilul el főleg a kézen – ritkábban a lábon –, és amikor a roham megszűnik, az erek reflexszerűen kitágulnak, így az érintett terület vöröses árnyalatúvá válik. Az is előfordulhat, hogy a három fázisból csak kettő követi egymást. A probléma pár perctől akár 15-20 percen át is fennállhat – ilyenkor már függetlenül attól, hogy a beteg hidegben vagy melegben tartózkodik-e; az elmondható viszont, hogy a rohamokat leggyakrabban melegből hideg környezetbe kerülés provokálja (pl. a légkondicionáló, vagy az élelmiszerüzletekben a hűtött, fagyasztott termékek részlege). Általában a mutató-, a középső és a gyűrűs ujjak érintettek - írja az Ötvenentúl.

Statisztikai adatok szerint a betegség előfordulási gyakorisága Magyarországon 6 százalék körüli, és főleg a 40 éves kor alatti nőket érinti.

Tünetek:

* kéz-/lábujjak hirtelen, többnyire háromfázisú elszíneződése (fehér, lilás, majd vöröses) hideg hatására

* fázás, fájdalom, égő, bizsergő érzés

* a tünetek ismétlődve rohamokban jelentkeznek

Raynaud-szindróma vagy Raynaud-kór

Raynaud-szindróma (szekunder forma) esetén a tünetek általában egyoldaliak, és a háttérben egyéb alapbetegség igazolható (autoimmun megbetegedések – pl. szkleroderma, szisztémás lupusz eritematózusz, reumatoid artritisz –, vibrációs ártalmak, artériás érbetegségek, alagútszindróma, nyaki borda, mellkaskimeneti szindróma, gerincsérv, tumoros betegségek, gyógyszerek stb.).

Raynaud-kór (primer forma) esetén a jelenség hátterében egyéb betegség nem mutatható ki, és a tünetek mindkét végtagot érintik. Érdekesség, hogy friss kutatási vizsgálat szerint a primer Raynaud-betegségben szenvedőkben gyakoribb a migrén előfordulása, és az eredmények alapján felvetődött, hogy mindkét betegség genetikai alapon is meghatározott lehet.

A végtagok melegen tartása mellett fontos a gyógyszeres kezelés

Ha a Raynaud-jelenség tüneteit észleljük, érdemes szakemberhez fordulni. A primer és a szekunder formák a beteg panaszai, fizikális vizsgálat, laborvizsgálat és a körömágy úgynevezett kapillármikroszkópos vizsgálata alapján legtöbbször jól elkülöníthetők. A mögöttes ok tisztázása céljából azonban sor kerülhet speciális labor-, műszeres- és röntgenvizsgálatokra is.

Mögöttes ok fennállásakor a feladat az alapprobléma kezelése. Viszont tudni kell, hogy a betegség bármely formája jelentkezik is, a tünetek enyhítéséhez elengedhetetlen az életmódváltozás – pl. hideg elleni védekezés, a dohányzás abbahagyása –, melyet szükség esetén gyógyszeres kezelés egészíthet ki.