Oroszország pénteken azt állította, hogy a hidegháború vége óta nem volt olyan rossz a viszonya a NATO-val, mint most.
“Le kell szögeznünk, hogy Oroszország és a NATO kapcsolata jelenleg a hidegháború vége óta eltelt időszak legmélyebb válságát éli” – írta közleményében a moszkvai külügyminisztérium egy nappal a brüsszeli NATO-csúcstalálkozó után.
A dokumentum hivatalosan a NATO és Oroszország közötti alapszerződés 20. évfordulójára készült. Moszkva 1997. május 27-én Párizsban kötött megállapodást a katonai tömbbel, amely rögzíti együttműködésük alapjait. Az orosz külügyminisztérium bírálta a NATO-nak az orosz határ közelében zajló fegyverkezését, ami szerinte szembemegy az alapszerződés szabályaival.
“Oroszország és a NATO viszonya nagyban meghatározza az európai és a nemzetközi biztonság minőségét” – figyelmeztetett Moszkva.
A szövetség eltúlozza a keleti veszélyt, ami megakadályozza az országokat abban, hogy “egyesítsék erőfeszítéseiket a közös fenyegetések és kihívások elleni harcban” – tette hozzá a közlemény.
“Nem Oroszország indította el ezt a negatív spirált”; az az európai és világuralomra törő szövetség évtizedes erőfeszítéseinek eredménye – szögezte le a tárca. Az orosz külügyminisztérium egyúttal elítélte az Oroszország politikai és katonai feltartóztatásán alapuló NATO-politikát, amely szerinte “növeli a konfliktusok kockázatát az euroatlanti térségben”.
A minisztérium a szövetség keleti tagállamaiban végrehajtott kapacitásnövelést is bírálta. A Krím félsziget orosz bekebelezése és az ukrajnai konfliktus miatt az orosz határhoz közeli NATO-tagállamok fenyegetve érzik magukat, ezért a szövetség 4 ezer katonát vezényelt a Baltikumba és Lengyelországba.
Moszkva azt is sérelmezi, hogy június 5-én Montenegró 29. tagállamként csatlakozik a NATO-hoz. Oroszország áprilisban azt mondta: a balkáni ország felvétele rávilágít az európai kontinensen uralkodó, konfrontációkereső gondolkodásmódra.
Forrás: atv.hu
0 Megjegyzések