Igényeljen Napi Újság tagsági kártyát és tegyen szert velünk egy kis mellékes jövedelemre. Töltse ki a kártya igénylólapot ide kattintva.

"Nem akarunk integrálódni" - döbbenet Németországban, új szakaszba lépett a menekültválság

Új szakaszba lépett a német menekültválság. A naív, "Merkeli látásmódból" való kiábrándulás, és a szélsőjobb átmeneti megerősödése után elült a por, a legfontosabb kérdéssé pedig az vált: hogyan integrálják a bevándorlókat a német társadalomba.
- Mi nem akarunk integrálódni! Meg akarjuk őrizni a kultúránkat! – harsogta angolul egy iráni lány egy német pódiumbeszélgetésen, amelyen részt vett az Index egyik újságírója. Ezt követően a lány egy társa feltette a kérdést: van-e a menekültekkel foglalkozó segélyszervezeteknek menekült munkatársa. Kérdésére bár nemleges választ kapott, ráébresztette a jelenlévőket, hogy elérkezett az idő, amikor kezdeni kell valamit az országban élő menekültekkel.

Az új időszak kezdetét vázolta fel Marcel Leubecher, a Die Welt újságírója is, aki a válságot három szakaszra bontotta.

- Két éve még a naivitás jellemezte Németországot. Minden a merkeli "Meg tudjuk csinálni" szlogen szellemében zajlott. Aztán jött a kiábrándulás időszaka, amikor előtérbe kerültek a problémák és a félelmek. Szárnyalt a Pegida szélsőjobbos párt, és erősödött a menekültellenességgel kampányoló AFD. A két párt azóta visszaszorult. Az emberek beletörődtek a helyzetbe, és a kevésbé látványos szakmai munka folyik - magyarázta a hírportálnak a férfi, akinek állításait Daniel Bax, migrációra szakosodott újságíró is elismerte, mondván: a helyzet normalizálódik, a menekültügy már nincs az újságok címoldalán.

Angela Merkel német kancellár mindig azt hangoztatta: "meg tudjuk csinálni" / Fotó: AFP
Bár kezdetben sokkért érte Németországot a 2014-es menekülthullám, a hivatalokat nem bénította meg. Gyorsított ütemben vettek fel menekültüggyel foglalkozó alkalmazottakat és bírálták el a kérelmeket.

- A menekültkérelmeket három hónap alatt kellene feldolgozni, de az átlag jelenleg is 5,4 hónap – árulta el Holger Kolb statikus. Mégis, Németországban mostanra kiürültek a sportcsarnokok és a raktárépületekben kialakított átmeneti szállások. A menekültstátuszért folyamodók jó része ma már az állam által bérelt házakban, apartmanokban lakik.

A németek eleinte a menekültekben látták a demográfiai problémák megoldásának kulcsát. Csak 2016-ban 600 ezer ember nyújtott be kérelmet az országban, ami az összes uniós kérelem 63 százalékát tette ki. Bár az újonnan érkezők segítenek fiatalítani a társadalmon, az összképet rontja, hogy iskolázottságuk a vártnál jóval alacsonyabb.

Amikor a berlini köztisztasági vállalat programot indított a menekültek foglalkoztatására, a munkaügyi központ adataiból kiderült: a bevándorlók 70 százaléka írástudatlan, legalábbis ami a latin betűket illeti.

- A menekültkérelmet beadók negyedének van felsőfokú végzettsége. Nagyjából negyede végzett középfokú tanulmányokat. Negyedük viszont nyolc évet vagy csupán négy évet járt iskolába. A 2014-es bevándorlók 60 százalékának semmilyen szakmai képesítése nem volt – magyarázta az Indexnek Stephan Sievert, a német demográfiai adatokkal foglalkozó Berlin Institute for Population and Development kutatója.

A német szakszervezetek szövetségének munkatársa szerint nem csak a képzettségi szintjük, de alacsony szintű nyelvtudásuk is akadályozza a menekültek munkába állását.

- Ha csak Németország igényei számítanának, nem ezeket az embereket vonzanánk - fogalmazott a hírportálnak Philipp Schauer, migrációért és menekültügyért felelős német miniszter.

Forrás: blikk.hu

Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések