Amikor a kormány elindította a CEU elleni kampányt, azzal minden bizonnyal számoltak, hogy a lépésnek milyen hatásai lehetnek a magyar belpolitikában.
A Fidesz vezető politikusait az egyáltalán nem aggasztja, hogy Budapest központjában több ezer ember utcára vonul az egyetemért, hogy tudósok, akadémikusok, egyetemi vezetők tiltakoznak. Ezt valószínűleg belekalkulálták, és elfogadható árnak tartják a remélt haszonért.
A haszon ebben az esetben két dolgot jelent:
- A Fidesz törzsbázisának mobilizálását és fellelkesítését egy konfliktusos ügyben, ami a Soros György elleni, mindeddig virtuális harcot kézzelfoghatóvá, átélhetővé teszi.
- A Jobbik szavazóinak kiszervezését a cukisodó párt(elnök) alól.
A CEU-ügy úgy lett összerakva, hogy mindkét célt kitűnően szolgálja, különösen az utóbbit, mert a Jobbik egyszerűen nem tud olyat lépni, hogy jól jöjjön ki belőle. Ha kiállnak a CEU mellett, a radikális szavazók hagyják ott őket, ha nem állnak ki, a középre pozícionálás válik hiteltelenné. Marad a lapítás, de ez nem akadályozza meg a szavazók elszivárgását. Közben persze a Fidesz is veszít valamennyit, mert a polgári értékrend mellett kitartók, az értelmiség, a kényesebb ízlésűek ezen az úton nem követhetik a pártot – de ezeket a rétegeket a Fidesz stratégiái már rég másodlagosnak tekintik. Nem véletlenül beszélt arról G. Fodor Gábor, hogy a „polgári Magyarország” csupán politikai termék volt.
Érdekesebb kérdés, hogy a nemzetközi és különösen az amerikai reakciókkal számoltak-e, vagy ezek hevessége meglepetésként érte a kormányt. Az Egyesült Államoknak azonban jó oka van rá, hogy a CEU elleni fellépést ne hagyja szó nélkül. Mégpedig az, hogy az amerikai külföldi egyetemek hálózata rendkívül fontos az Egyesült Államok globális befolyása szempontjából.
A világban körülbelül 60 külföldi amerikai egyetem működik, többségük a CEU-hoz hasonlóan alapítványi formában, vagyis magánintézményként. A magyar kormány most rácsodálkozott arra, hogy a CEU mögött nem áll egy komplett otthoni, amerikai felsőoktatási intézmény, hanem tényleges tevékenységet csak Magyarországon végez. Ez azonban teljesen bevett gyakorlat, a külföldi amerikai egyetemek jelentős része hasonlóan működik.
A külföldi amerikai egyetemek között olyan nagy múltú, tekintélyes tudományos intézmények vannak, mint a párizsi és a római amerikai egyetem, vagy athéni American College. Ezeket elsősorban azért hozták létre és tartják fenn, hogy a nemzetközi kulturális és szellemi életben Amerika zászlóshajói legyenek. Van azonban egy olyan köre az amerikai intézményeknek, amely sokkal barátságtalanabb közegben tevékenykedik és a jelentősége is nagyobb. Különösen fontosak geopolitikai szempontból a közel-keleti amerikai egyetemek (Kairó, Bejrút, Kabul, Kuvait, Dubaj, Abu Dhabi, Szulejmánijja) – ezek az intézmények garantálják azt, hogy a stratégiailag kiemelten fontos régióban legyen nagyobb számban Amerika iránt barátságos, a nyugati eszmékre fogékony értelmiség. Az amerikai intézmények legalább valamennyire ellensúlyozhatják a nagyon elterjedt népi Amerika-ellenességet.
Hasonló szerepe van – ha kevésbé kiélezett körülmények között is – a Kínában, Közép-Ázsiában (Biskek), a Távol-Keleten és Közép-Amerikában létesült egyetemeknek.
Ha innen nézünk rá a CEU-történetre – márpedig a washingtoni külügyminisztériumban valószínűleg innen nézik – kifejezetten veszélyes próbálkozás az, amit a magyar kormány csinál. Ha a CEU-t könnyen ki lehet ebrudalni egy kis közép-európai államból, a világon elég sok helyen regisztrálhatják a tényt, hogy Amerika nem védi meg a felsőoktatási hálózatát. Nehéz elképzelni olyan szuperhatalmat, ami ezt szó nélkül eltűrné, főleg akkor, ha az akció mögött esetleg orosz befolyásszerzési törekvéseket érzékelnek.
Forrás: valasz.hu
0 Megjegyzések