Április 1. és 15. között kerül sor a tavaszi rókavakcinázásra. Az érintett térségekben a vakcinázás kezdetétől ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendelnek el. A csalétekszórás a lakott, beépített területeket nem érinti.
A rókák vakcinázását évente két alkalommal szervezi az állategészségügyi hatóság. A több mint 600 millió forintos költségvetésű program 75%-os Európai Uniós társfinanszírozással valósul meg.
Idén tavasszal Magyarország területének mintegy kétharmadán, 67 000 négyzetkilométeren történik a vakcina tartalmú csalétkek kisrepülőgépes kiszórása. Az immunizálási kampány a lakott, sűrűn beépített területeket nem érinti.
A csalétek az ember számára kellemetlen szagú, belsejében alumínium bliszterben található a vakcina. Annak érdekében, hogy a rókák minél nagyobb arányban egyék meg a csalétekbe rejtett oltóanyagot, az érintett térségekben a vakcinázás kezdetétől számított 21 napos időtartamra az illetékes járási főállatorvos ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendel el - adta közre a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).
A veszettség vírusára a vadon élő és házi emlősállatok egyaránt fogékonyak, de vakcinázással a betegség megelőzhető. A kutyák védőoltása kötelező, illetve ajánlott a szabadba kijáró macskák veszettség elleni oltása is. Vadállatokban a fertőzés fő fenntartói a vörös rókák, melyek magyarországi állománya mintegy 75.000 egyedre becsülhető.
Az immunizálási program hatékonyságát kilőtt rókák laboratóriumi vizsgálatával ellenőrzi a NÉBIH. A 2016/2017-es vadászati évre vonatkozó eredmények azt mutatják, hogy a vakcinázott területeken a rókák mintegy háromnegyede felvette a vakcina tartalmú csalétket.
Hazánkban a veszettség a vakcinázási programnak köszönhetően mára ritkán fordul elő. Legutóbb ez év márciusában mutatták ki a vírust Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, egy rókában és két kecskében. Emberi megbetegedésre 1994 óta nem került sor.
Idén tavasszal Magyarország területének mintegy kétharmadán, 67 000 négyzetkilométeren történik a vakcina tartalmú csalétkek kisrepülőgépes kiszórása. Az immunizálási kampány a lakott, sűrűn beépített területeket nem érinti.
A csalétek az ember számára kellemetlen szagú, belsejében alumínium bliszterben található a vakcina. Annak érdekében, hogy a rókák minél nagyobb arányban egyék meg a csalétekbe rejtett oltóanyagot, az érintett térségekben a vakcinázás kezdetétől számított 21 napos időtartamra az illetékes járási főállatorvos ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendel el - adta közre a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).
A veszettség vírusára a vadon élő és házi emlősállatok egyaránt fogékonyak, de vakcinázással a betegség megelőzhető. A kutyák védőoltása kötelező, illetve ajánlott a szabadba kijáró macskák veszettség elleni oltása is. Vadállatokban a fertőzés fő fenntartói a vörös rókák, melyek magyarországi állománya mintegy 75.000 egyedre becsülhető.
Az immunizálási program hatékonyságát kilőtt rókák laboratóriumi vizsgálatával ellenőrzi a NÉBIH. A 2016/2017-es vadászati évre vonatkozó eredmények azt mutatják, hogy a vakcinázott területeken a rókák mintegy háromnegyede felvette a vakcina tartalmú csalétket.
Hazánkban a veszettség a vakcinázási programnak köszönhetően mára ritkán fordul elő. Legutóbb ez év márciusában mutatták ki a vírust Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, egy rókában és két kecskében. Emberi megbetegedésre 1994 óta nem került sor.
Forrás: szoljon.hu
0 Megjegyzések