Március 15. a magyarok szabadságvágyának szimbóluma, ugyanakkor napi aktualitásokkal is bír, mondta Pósán László ünnepi beszédében.
Hazám, hazám… címmel a cívisváros főterén 11 órakor kezdődött az ünnepi megemlékezés és koszorúzás. Az ünnepi műsorban többek között a a Csokonai Színház művészei, az Ady Endre Gimnázium diákjai és a Debreceni Hajdú Táncegyüttes táncosai működtek közre..
Az ünnepi műsort követően Pósán László országgyűlési képviselő lépett a mikrofonhoz. Semmi sem fontosabb, mint az emlékezet – így kezdte beszédét, és hangsúlyozta, március 15. szimbólum, a magyarok szabadságvágyának, bátorságának, polgári fejlődés iránt elkötelezettségének szimbóluma.
A dualizmus kora óta nem volt olyan hatalom, amelyik ne akarta volna magáénak vallani 1848-at. Pósán László arra is rámutatott, hogy ennek dacára 1956-ot leszámítva 1848 óta nem volt példa olyan nemzeti egységre, ami akkor megmutatkozott. A szabad független, alkotmányos berendezkedésű, polgári Magyarország megteremtéséért szinte mindenki egy táborba gyűlt. Kossuth írta: „midőn egy nemzet minden oldalról fenyegettetik, akkor a haza megmentésének kérdését soha, semmi kérdéstől nem kell felfüggeszteni.” Ma ez a szellem, ez az összefogás hiányzik a hazából, hangsúlyozta a szónok, hiszen, mint mondta: “százezrek, milliók jönnek Ázsiából és Afrikából Európába, és velük együtt ránk települt félem és az erőszak. Az illegálisan bejött muszlimok százezrei kultúránkat életmódunkat, értékeinket, identitásunkat, szabadságunkat fenyegetik. Akik ebben a helyzetben passzivitásra buzdítanak és hátat fordítanak a haza megmentésének, feladták magyarságukat, elárulták nemzetüket, soha nem olvasták Kossuth szavait, soha nem értették 1848 üzenetét, örökségét.”
Pósán László rámutatott: a hazánkat és Európát fenyegető illegális migráció idején egyedül a magyar kormány és az azt támogató politikai erők érezték át ennek a súlyát, felelősségét.
A nemzeti összefogás hiányára hozta fel példaként a szónak a budapesti olimpia rendezésének ügyét is. Mint mondta, ideig, óráig megvolt az összefogás illúziója, annak a látszata, hogy a mai magyarok is képesek nagy és komoly ügyekben pártállástól és világnézettől függetlenül egyetérteni, de a kicsinyesség, a haszonszerzés és a hazaszeretet hiánya ezt újra és újra meghiúsította. Széchényi István fogalmazta meg, merjünk nagyok lenni. Azok, akik megtagadják ’48 örökségét, ezt a gondolatot is elvetik.
- Amikor nagyon sok magyar ember azt merte álmodni, hogy hazánk is rendezhet olimpiát, és ehhez a csillagok állása is kedvezően alakult, kezdetben mindenki felsorakozott a gondolat mellett. Majd a tagadás és a rombolás szelleme pillanatok alatt szétzúzta ezt, csak azért, hogy egyesek kicsinyes önérdekből néhány pillanatra reflektorfénybe kerüljenek „Országot kormányozni nem gyermekjáték, zavarni könnyű, csomót oldani nehéz”, idézte ismét Kossuth Lajost a szónok.
Pósán László beszédében felidézte. 2010-ben a példátlan többséggel megválasztott polgári kormány feladata is hasonló volt, mint a ’48-asoké, meg kellett menteni az országot az összeomlástól.
- 2014 után tudtunk hozzálátni Magyarország talpraállításához – hangsúlyozta a politikus. – Ma már azok a hitelminősítő gazdasági szakemberek is elismerik, hogy Magyarország erősödik, akik korábban világvégét vizionáltak. Ezt a munkát folytatni kell, ha azt akarjuk, hogy az ország – Kossuth szavaival élve – naggyá és dicsővé váljon. Ezt a munkát nem bízhatjuk olyanokra, akik nem mernek nagyon álmodni, akik pénzért és hatalomért a lelküket is képesek feladni.
“Egyetlen nagy elv sem érvényesült volna, ha hívei hitüket vesztették volna a balsors nyomása alatt”, írta Kossuth. Ilyen hit és a kitartás vezérli a jelenlegi polgári kormányt és viszi előre Debrecen városát is, fűzte tovább a gondolatot Pósán László, mondván: ez alapozza meg az eredményeket, amikre méltán lehetünk büszkék, melyeknek következtében Debrecen a naggyá és dicsővé válás küszöbén áll.
“Soha, semmi esetben ne tűrjék, ne engedjék a magyarok, hogy a nemzet felett más határozhasson, mint a nemzet maga”, idézett egy újabb Kossuth-gondolatot a szónok, aki hangsúlyozta: ma nagy erők dolgoznak azon, hogy nem a nemzetek irányítsák saját életüket, hanem brüsszeli és más hatalmi központok, továbbá Európában csak nemzetiségek, nem nemzetek legyenek.
- Mi itt, Debrecenben ismerjük az összefogás erejét – mondta a politikus. – Merünk nagyokat álmodni és igyekszünk azokat valóra is váltani tégláról téglára. Mert amíg Budapesten nihilisták, önfeladók, kishitűek és cinikusok porba döntötték a nemzet olimpia álmát, addig Debrecen újból megpályázza Európa Kulturális Fővárosának címét. Ez a bátorság jellemezte a márciusi ifjakat, az első felelős magyar kormányt is, ez a lelkület él tovább Debrecenben. Ez tette régen és ma is a legmagyarabb várossá, a nemzet egészének szellemi fővárosává Debrecent. Isten áldja Debrecent és Magyarországot, zárta szavait a szónok - írja a dehir.hu.
0 Megjegyzések