Az OLAF-jelentésre és a jegybankelnök állításaira is visszatérnének a nemzetbiztonsági bizottságban

Matolcsy György jegybankelnök kijelentéseivel, a honosítási eljárás esetleges visszaéléseiről valamint az OLAF-jelentésről is tájékozódott szerdai zárt ülésén az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága. Több ügyben újabb ülést szeretnének a testület képviselői.

Matolcsy György jegybankelnök múlt szerdán az Országgyűlésben az MNB 2015. évről szóló üzleti jelentésének és beszámolójának általános vitájában a brókerbotrányok kapcsán azt mondta: "valakik a Magyar Nemzeti Bankot szerették volna felhasználni arra, hogy bankpánikot keltsenek Magyarországon 2015 áprilisára". Az MNB elnöke úgy fogalmazott: ami történt, "egy olyan nagy NATO-szövetséges ország budapesti nagykövetségéről folytatott kormánybuktató és jegybankbuktató tevékenységhez illeszkedik, ami 2014 őszén indult el".

Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága szerdai zárt ülésén mások mellett a katonai és polgári titkosszolgálatoktól kért tájékoztatást a jegybank elnök állításairól.

Molnár Zsolt, a testület szocialista elnöke kiemelte: az MNB első számú embere olyan állításokat tett - ráadásul az Országgyűlés plenáris ülésén - amelyek Magyarország tekintélyét újból csorbíthatják, s nemzetközi diplomáciai bonyodalmakat okozhatnak. Kifejtette: a katonai diplomáciai, katonai hírszerzés vonalán nem, a polgári titkosszolgálati tevékenységgel összefüggésben vannak információk, amelyek alátámaszthatják a jegybankelnök szavait. Az ülésen a szolgálatok felsoroltak 2014-ben és 2015-ben történt eseményeket, amelyek összefüggésbe hozhatóak Matolcsy György szavaival, de Molnár Zsolt szerint az ügyben több kérdés maradt nyitva, mint amennyit megválaszoltak. "Az ügy nincs lezárva" - szögezte le. 

Úgy véli vizsgálóbizottságnak kellene kivizsgálnia az ügyet, de ezt - mint elmondta - kormánypárti képviselők nem támogatják. A testület elnöke a nemzetbiztonsági bizottságban hallgatná meg Matolcsy Györgyöt, hogy számoljon be mire alapozta az állításait. Molnár Zsolt leszögezte: a jegybankelnöknek vállalnia kell a felelősséget, s ha igazat mondott, minden magyar állampolgár számára ki kell derülnie, de ha csak egy újabb "matolcsyzmus" volt az egész, akkor önként távoznia kell posztjáról.

A testület LMP-s tagja Szél Bernadett is úgy vélekedett Matolcsy Györgynek meg kell jelennie a nemzetbiztonsági bizottság előtt. Az LMP-s politikus szerint Matolcsy György "hatalmas hibát követett el", amikor a parlament plenáris ülésén titkosszolgálati, katonai forgatókönyvek alapján "támadást vizionált" a jegybank és Magyarország ellen. Szél Bernadett azt mondta: a bizottsági ülésen a szolgálatok tényeket soroltak fel, de azok - megítélése szerint - nincsenek olyan összefüggésben, mint amire Matolcsy György célzott. Megjegyezte továbbá, ha jegybankelnökként észlelte, hogy az országot támadják, akkor feljelentést kellett volna tennie.

Németh Szilárd, a testület fideszes alelnöke viszont ez ügyben elegendőnek tartotta a szolgálatok tájékoztatását. A kormánypárti politikus megjegyezte, hogy az ellenzéki képviselők olykor úgy tekintenek a bizottságra mint egy "liberális újság szerkesztőségére". Azt mondta: Matolcsy György állításairól bő negyven percen keresztül értekeztek, s úgy véli a testületnek ezzel már nem kell foglalkoznia.

Ezzel szemben a testület alelnöke azt helyezte kilátásba, hogy - az illetékes vizsgálóbizottságok és a gazdasági bizottság után - az OLAF-jelentéssel, minden idők legnagyobb korrupciós botrányával kellene még foglalkoznia a nemzetbiztonsági bizottságnak. Az ügy a 2010 előtti időszakra datálódik - idézte fel Németh Szilárd, aki az érintettek között név szerint sorolta fel: Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon volt miniszterelnököket, Demszky Gábor volt főpolgármestert, valamint Horváth Csabát és Gy. Németh Erzsébetet. 

Az OLAF-jelentéssel kapcsolatban az LMP-s Szél Bernadett és az MSZP-s Molnár Zsolt is felvetette, hogy a 2010 és 2017 között eltelt hét évben - az Alstom-kocsik beszerzésével összefüggésben indult ügyet leszámítva - miért nem indult büntetőeljárás. Molnár Zsolt - aki szerint az OLAF-ügy már a jövő évi választásokhoz közeledve inkább a politikai kommunikációról szól - azt mondta: valamennyi OLAF-jelentést nyilvánosságra kellene hozni.

Emellett a honosítási eljárással összefüggő esetleges visszaélésekről is tájékozódott a bizottság. Az LMP-s Szél Bernadett szerint tovább kell vizsgálni az ügyet, mert vannak "gyenge pontok" a rendszerben. Molnár Zsolt is úgy vélekedett, hogy könnyű kijátszani a rendszert, ezért szigorítani kellene az eljárást.

Németh Szilárd ezzel szemben azt mondta: a bizottsági ülésen bebizonyosodott, hogy a honosítási eljárásról született cikk "hazugság". 

A kormánypárti politikus elmondta, hogy tavaly év végéig 850 ezer honosítási kérelmet adtak be, amiből 835 ezret dolgoztak fel. Több mint 802 ezer pozitív döntés született, mely alapján a köztársasági elnök megadta az állampolgárságot. Több mint 31 ezer kérelmet utasítottak el, mintegy 2 százalékát nemzetbiztonsági kockázat miatt. Amikor felmerült, hogy bűnözői csoportok szervezkedhetnek a honosításokkal, munkacsoport alakult, amelynek nyomán 320 feljelentést tettek - számolt be Németh Szilárd az ülésen elhangzottakról.

Szél Bernadett beszámolt arról is, hogy a nemzetbiztonsági bizottságon belül egy orosz befolyásszerzéssel foglalkozó albizottság létrehozását kezdeményezték, de azt a kormánypárti képviselők indoklás nélkül leszavazták. Az LMP-s politikus azt is elmondta: a moszkvai vízumkiadások, Kiss Szilárd-ügyében szeretné ha Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a nemzetbiztonsági bizottságban, illetve a parlamentben megválaszolná a kérdéseket.

MTI

Ha érdekesnek találtad a bejegyzés, kérjük oszd meg, hogy másokhoz is eljusson!