Kezd kirajzolódni, mivel érhet véget a hat éve tartó háború. A kibontakozás azon múlik, Putyin féken tudja-e tartani Erdogant.
Egyszer minden háború véget ér, kivéve Szomáliát és Afganisztánt. Szíria esete azonban jobban hasonlít egy szomszédos arab ország tragédiájára. Libanonban 1975-től 1990-ig tartott a polgárháború, és amikor már a külvilág azt hitte, lehetetlen véget vetni a gyilkolásnak, egy idő után abbamaradt.
A szír polgárháború még nem tart tizenöt éve, de hat éve igen – és most már látszik egy forgatókönyv, ami szerint véget érhet, még ha ez teli is van tűzdelve talánokkal, lehetekkel, és az egészet potenciálisan romba döntő aknákkal.
A polgárháború eredménye pontosan az lehet, amit minden szereplő leghevesebben tagad: Szíria felosztása.
Ezt a lehetőséget már csak azért is érdemes komolyan venni, mert Szíria kezdettől fogva mesterséges ország volt, amit az első világháború után hoztak létre a Török Birodalomhoz tartozó történelmi Szíria régió és Észak-Mezopotámia egy részéből. Határai mesterséges határok, amelyek közé rengeteg nép és vallás szorult. A függetlenség 1946-os elnyerésétől kezdve a polgárháború kitöréséig, 2011 márciusáig az ország kormányzó elitje megpróbált ebből az adottságból létrehozni egy szekuláris arab nemzetállamot. A projekt azonban megbukott, és abban a formában már nem is indítható újra.
A hadi helyzet február végén a cikkben említett fontosabb helyszínekkel.
Mi történik most?
- Az Iszlám Állam összeomlófélben van. Moszultól Palmüráig minden fronton hátrálnak az iszlamisták az őket szorongató iraki, szír és török reguláris hadsereg, valamint az amerikaiak támogatta kurdok (SDF) elől. A kurd erők már a kalifátus központja, Rakka határában állnak. A napokban az irakiak Moszul belső területeit kezdték felszabadítani. A kalifa vagy súlyosan megsebesült, vagy meghalt egy légitámadásban. Az Iszlám Államnak nincsenek szövetségesei – a tét most már az, ki mekkora területet hasít ki belőle. A végvonaglás eltarthat egy darabig, de jobb, ha Európa már most felkészül rá, hogy a terület nélkül maradó terroristák tömegesen fognak menekültként visszaáramlani.
- Az Iszlám Állam összeomlásának eddig legnagyobb nyertesei a kurdok, akik Észak-Szíriában létrehoztak egy akkora autonóm – gyakorlatilag független – területet, ami nagyobb az etnikai kurd lakóterületnél. A szír állam ennek létét nem ismeri el, de hallgatólagosan tudomásul veszi. A törökök viszont nem nagyon akarják elfogadni az új entitás létrejöttét.
- Erdogan tavaly októberben bevonult az északi határvidékre, és azóta az Iszlám Államot hátrálásra kényszerítve kihasított egy nagyobb darabot Szíriából. Tegnapelőtt a törökök és a velük szövetséges szír lázadók (FSA) elfoglalták Al-Báb városát, amit hetekig ostromoltak. Ugyanide érkezett meg délről a szír hadsereg is. Ezen az északi területen a jelek szerint a törökök egy bábállamot fognak létrehozni, egy kis ellen-Szíriát, ahova a menekülteket visszatelepítik, és amelynek a létezése alternatívát kínál az Aszad-rendszerrel szemben. A törökök már elkezdték az állam alapszervezeteinek létrehozását, például a rendőrség felállítását. Erdogan nyilatkozataiból arra következtethetünk, hogy nem elégedett az elfoglalt terület nagyságával – a szír államból és a kurdoktól is szívesen elvenne még egy-egy földdarabot.
- Aszad szír elnök orosz támogatással, Aleppó elfoglalásával megszilárdította uralmát a régi Szíria legértékesebb, belső területén. Idő kérdése, hogy itt felszámolja a megmaradt felkelő gócokat, ahogy azt legutóbb a Damaszkusz vízbázisát jelentő Barada-völgyben tette. Területre ez a maradék-Szíria nem olyan nagy, de értékes: ez az ország civilizált, mediterrán fele a tengerparttal és a négy nagyvárossal, Damaszkusszal, Aleppóval, Homszszal és Hámával. A vallási kisebbségek, keresztények és alaviták ezen a területen tömörülnek.
- Teljesen nyitott kérdés két terület sorsa. Idlib tartományban (északon) döntően iszlamista lázadóknak van egy emirátusa, amit állandó belháborúk is gyötörnek, délen, a jordán határnál szabad szír világi felkelők és egy kisebb iszlamista góc csatázik egymással és a kormánnyal. A déli határzónát a kormány idővel biztosan vissza akarja foglalni, de Idlib túl nagy falatnak tűnik.
- A fenti képből kirajzolódik Szíria felosztása legalább három részre: az Aszad-féle államra, a kurdok területére, az Erdogan-féle északi bábállamra. Idlib sorsa ebben a képletben teljesen nyitott. Szíria klasszikus „befagyott” konfliktussá alakulna, mint Észak-Ciprus.
Tartós fegyverszünet azonban csak akkor lesz, ha az orosz-török szövetség kiállja a próbát, és nem sodorják el a feszültségek.
Elsősorban azt kellene megakadályozni, hogy a szír hadsereg és a törökök támogatta északi felkelők koalíciója egymás ellen forduljon. Ennek veszélyét, az Al-Báb körüli robbanásveszélyes helyzetet már novemberben lehetett látni, írtunk is róla. Amitől akkor tartani lehetett, az most még közelebb van a valósághoz: Al-Báb mellett az elmúlt napokban már egymást lőtte a két hadsereg, miután az iszlamisták kikotródása után a frontvonalak összeértek. Az oroszok a hírek szerint figyelmeztették a törököket, hogy tartsák tiszteletben a titkos megállapodást, ami Tadef és Al-Báb között húzta meg a demarkációs vonalat az M4-es autópálya mentén.
A török hadsereg mindenesetre innen már csak úgy vonulhat tovább délnek, ha megtámadja a szíreket – vagy ráfordulhatnak a kurdokra, amitől viszont az amerikaiak intették óva Erdogan elnököt. A török államfő ennek ellenére beharangozta, hogy Al-Báb után a következő cél a kurdok által felszabadított Manbidzs városának elfoglalása. Ha így lesz, nagyon csúnya öldöklés várható, és a török-amerikai viszony is mélypontra kerül.
Erdogan március 9-10-én Moszkvába utazik, hogy személyesen tárgyaljon Putyinnal, mindenekelőtt Szíria sorsáról. Lehet, hogy ott minden eldől - írja a valasz.hu.
Ha érdekesnek találtad a bejegyzés, kérjük oszd meg, hogy másokhoz is eljusson!
A hadi helyzet február végén a cikkben említett fontosabb helyszínekkel.
Mi történik most?
- Az Iszlám Állam összeomlófélben van. Moszultól Palmüráig minden fronton hátrálnak az iszlamisták az őket szorongató iraki, szír és török reguláris hadsereg, valamint az amerikaiak támogatta kurdok (SDF) elől. A kurd erők már a kalifátus központja, Rakka határában állnak. A napokban az irakiak Moszul belső területeit kezdték felszabadítani. A kalifa vagy súlyosan megsebesült, vagy meghalt egy légitámadásban. Az Iszlám Államnak nincsenek szövetségesei – a tét most már az, ki mekkora területet hasít ki belőle. A végvonaglás eltarthat egy darabig, de jobb, ha Európa már most felkészül rá, hogy a terület nélkül maradó terroristák tömegesen fognak menekültként visszaáramlani.
- Az Iszlám Állam összeomlásának eddig legnagyobb nyertesei a kurdok, akik Észak-Szíriában létrehoztak egy akkora autonóm – gyakorlatilag független – területet, ami nagyobb az etnikai kurd lakóterületnél. A szír állam ennek létét nem ismeri el, de hallgatólagosan tudomásul veszi. A törökök viszont nem nagyon akarják elfogadni az új entitás létrejöttét.
- Erdogan tavaly októberben bevonult az északi határvidékre, és azóta az Iszlám Államot hátrálásra kényszerítve kihasított egy nagyobb darabot Szíriából. Tegnapelőtt a törökök és a velük szövetséges szír lázadók (FSA) elfoglalták Al-Báb városát, amit hetekig ostromoltak. Ugyanide érkezett meg délről a szír hadsereg is. Ezen az északi területen a jelek szerint a törökök egy bábállamot fognak létrehozni, egy kis ellen-Szíriát, ahova a menekülteket visszatelepítik, és amelynek a létezése alternatívát kínál az Aszad-rendszerrel szemben. A törökök már elkezdték az állam alapszervezeteinek létrehozását, például a rendőrség felállítását. Erdogan nyilatkozataiból arra következtethetünk, hogy nem elégedett az elfoglalt terület nagyságával – a szír államból és a kurdoktól is szívesen elvenne még egy-egy földdarabot.
- Aszad szír elnök orosz támogatással, Aleppó elfoglalásával megszilárdította uralmát a régi Szíria legértékesebb, belső területén. Idő kérdése, hogy itt felszámolja a megmaradt felkelő gócokat, ahogy azt legutóbb a Damaszkusz vízbázisát jelentő Barada-völgyben tette. Területre ez a maradék-Szíria nem olyan nagy, de értékes: ez az ország civilizált, mediterrán fele a tengerparttal és a négy nagyvárossal, Damaszkusszal, Aleppóval, Homszszal és Hámával. A vallási kisebbségek, keresztények és alaviták ezen a területen tömörülnek.
- Teljesen nyitott kérdés két terület sorsa. Idlib tartományban (északon) döntően iszlamista lázadóknak van egy emirátusa, amit állandó belháborúk is gyötörnek, délen, a jordán határnál szabad szír világi felkelők és egy kisebb iszlamista góc csatázik egymással és a kormánnyal. A déli határzónát a kormány idővel biztosan vissza akarja foglalni, de Idlib túl nagy falatnak tűnik.
- A fenti képből kirajzolódik Szíria felosztása legalább három részre: az Aszad-féle államra, a kurdok területére, az Erdogan-féle északi bábállamra. Idlib sorsa ebben a képletben teljesen nyitott. Szíria klasszikus „befagyott” konfliktussá alakulna, mint Észak-Ciprus.
Elsősorban azt kellene megakadályozni, hogy a szír hadsereg és a törökök támogatta északi felkelők koalíciója egymás ellen forduljon. Ennek veszélyét, az Al-Báb körüli robbanásveszélyes helyzetet már novemberben lehetett látni, írtunk is róla. Amitől akkor tartani lehetett, az most még közelebb van a valósághoz: Al-Báb mellett az elmúlt napokban már egymást lőtte a két hadsereg, miután az iszlamisták kikotródása után a frontvonalak összeértek. Az oroszok a hírek szerint figyelmeztették a törököket, hogy tartsák tiszteletben a titkos megállapodást, ami Tadef és Al-Báb között húzta meg a demarkációs vonalat az M4-es autópálya mentén.
A török hadsereg mindenesetre innen már csak úgy vonulhat tovább délnek, ha megtámadja a szíreket – vagy ráfordulhatnak a kurdokra, amitől viszont az amerikaiak intették óva Erdogan elnököt. A török államfő ennek ellenére beharangozta, hogy Al-Báb után a következő cél a kurdok által felszabadított Manbidzs városának elfoglalása. Ha így lesz, nagyon csúnya öldöklés várható, és a török-amerikai viszony is mélypontra kerül.
Erdogan március 9-10-én Moszkvába utazik, hogy személyesen tárgyaljon Putyinnal, mindenekelőtt Szíria sorsáról. Lehet, hogy ott minden eldől - írja a valasz.hu.
Ha érdekesnek találtad a bejegyzés, kérjük oszd meg, hogy másokhoz is eljusson!
0 Megjegyzések