– Az augusztusi költségvetési hiány várhatóan kiugróan magas lesz – mondta Magyar Péter miniszterelnök a közösségi oldalán. Ezt annak kapcsán jelezte, hogy jönnek az uniós pénzek Magyarországra, több területen viszont a programok elindítását meg kellett előlegezni. Emiatt elszalad a büdzsé kiadási oldala. Ez a bejelentés annak fényében érdekes, hogy pár nappal ezelőtt pont az ellenkezője volt a kormányzati örömhír.
Nemrégiben a kormányfő és Kármán András pénzügyminiszter azt kürtölte világgá, hogy „évtizedek óta nem látott, 500 milliárd forint feletti többlettel zárt júliusban a költségvetés. Az áprilisi 91 százalékról 67 százalékra, majdnem 1000 milliárd forinttal csökkentettük a hiányt. Megszüntettük a lopást és a pazarlást.” Most viszont az ellenkezőjét kell megmagyarázni.
Ezúttal elmarad az örömhír
Magyar Péter most már mást mond, vélhetően azért, mert már tudja: augusztusban bizony hatalmas hiánnyal zárt a költségvetés. Azt is tudjuk, hogy benyújtotta a kormány az Országgyűlésnek a 2026-os költségvetés módosításáról szóló törvényjavaslatot. Az indítvány különösebb meglepetést nem okozott a fő számokat illetően ahhoz képest, amit már korábban közöltek.
Erre az évre 2 százalékos GDP-növekedéssel, GDP-arányosan pedig 7,5 százalékos hiánnyal számolnak.
A hiányt illetően azonban érdemes felidézni, hogy a módosított, 7,5 százalékos GDP-arányos deficit nagyobb, mint amit különféle szakmai elemzések előrevetítettek. A Magyar Nemzeti Bank a júniusi inflációs jelentésében ugyanis a GDP 6,5 százalékának megfelelő hiányt prognosztizált, az Európai Bizottság június elején pedig 6,2 százalékost. Felidézhetők a kormány által korábban közölt számok is: az új kabinet az átadáskor 6,8 százalékos számot emlegetett, az átvilágítás utáni előjelzésként pedig 7,2 százalékot mondott be.
Nem ezt ígérték
A Magyar Nemzet megírta, hogy a benyújtott költségvetési módosítás világosan megmutatja, miszerint a kormány mást ígért a választások előtt, és mást tesz hatalmon. A hangzatos vállalásokból sorra be nem tartott ígéretek lettek. Erre hívta fel a figyelmet Palóc André, a Fidesz képviselője, aki emlékeztetett arra is, miszerint a kormány arra kötelezte a minisztériumokat, hogy október végéig összesen 300 milliárd forintot fizessenek be a költségvetésbe. Arról azonban továbbra sem beszélnek, hogy miből.
– Melyik tárcának mennyit kell előteremtenie? Az egészségügytől, az oktatástól vagy a közlekedéstől vonnak el? Beruházásokat állítanak le, kifizetéseket halasztanak el, esetleg újabb adósságból próbálják betömni a költségvetésen keletkezett lyukakat? – tette fel a kérdéseket.
Egy cent sem érkezett
A lap azt is megírta, hogy nem felel meg a valóságnak a Tisza-kormány és Magyar Péter hetek óta sulykolt állítása, miszerint hazahozták az uniós forrásokat és teljesítették az összes brüsszeli feltételt. A Magyar Nemzet kérdésére az Európai Bizottság hivatalos válaszban cáfolta a kormányzati kommunikációt. Brüsszel tájékoztatása szerint Magyarországra eddig egyetlen eurócent sem érkezett meg a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz(RRF) befagyasztott részéből, a feltételek teljesítését még csak most fogják vizsgálni, a tényleges hazai kifizetések pedig akár jövő év végéig is elhúzódhatnak.
(MNO)
