Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere szerint a következő évi költségvetés lesz a kormány és az önkormányzatok közötti együttműködés próbája, és ha nem csökken érdemben a szolidaritási hozzájárulás, „nagyon nagy csattanás” jöhet. Karácsony Gergely arról is beszélt, hogy Budapest kész pert indítani a Tisza-kormánnyal szemben, ha nem születik megállapodás a finanszírozásról, miközben az önkormányzati rendszer átalakításában több feladatot is visszaadna a településeknek.
Karácsony Gergely a Népszavának jelezte, hogy Budapest perelheti a Tisza-kormányt a szolidaritási hozzájárulás miatt, ha nem sikerül megállapodniuk a finanszírozásról. A főváros főpolgármestere úgy látja, hogy a hozzájárulás jelenlegi rendszere alapjaiban törvénytelen, ezért azt hosszabb távon meg kell szüntetni és a valós költségeket jobban tükröző feladatfinanszírozással kell felváltani.
KARÁCSONY GERGELY SZERINT A 2027-ES KÖLTSÉGVETÉS LESZ AZ ÖNKORMÁNYZATOKKAL VALÓ KORMÁNYZATI PARTNERSÉG FŐPRÓBÁJA, ÉS HA NEM TÖRTÉNIK ÉRDEMI ELMOZDULÁS, „NAGYON NAGY CSATTANÁS” LEHET AZ ÖNKORMÁNYZATOK ÉS A KORMÁNY KÖZÖTT.
A főpolgármester jelezte, hogy Budapest finanszírozásáról egyelőre nem született megállapodás a kormánnyal, bár a tárgyalások zajlanak. Arról, hogy pontosan mely miniszterekkel egyeztetett, azt mondta, nyilvánosan annyi közölhető, hogy a miniszterelnök több miniszternek is politikai mandátumot adott az ügy rendezésére.
A főpolgármester azt mondta, hogy a tárgyalások részleteit azért nem ismerteti, mert az veszélyeztethetné a folyamatot. Úgy véli, hogy a nyilvánosság tájékoztatásánál nagyobb közérdek, hogy megoldódjon a finanszírozási helyzet és működőképes maradjon Budapest. Arra a kérdésre, mi történik, ha október elejére, amikorra szerinte kiürülhet a főváros kasszája, nem sikerül megállapodni a Tisza-kormánnyal, kétszer is azt válaszolta: „Ez nem fordulhat elő.” Hozzátette: nincs vészforgatókönyv.
A főpolgármester közölte, hogy idén a főváros még semmilyen közösségi közlekedési normatívát nem kapott a korábbi kormánnyal kialakult, a szolidaritási hozzájárulást érintő jogvita miatt. Ennek nagyságrendje mintegy 50 milliárd forintos kiesés. Mint jelezte, az állami normatíva egyébként is kevés a tényleges működési költségekhez képest. Budapest esetében jó, ha a kiadások 40 százalékát fedezi, a közösségi közlekedésre jutó összeg pedig szerinte különösen alacsony. A magasabb adóerő-képességű településeket ráadásul a szolidaritási hozzájárulás mellett az is érinti, hogy az átlagosnál kisebb állami normatívát kapnak.
A 2027-es költségvetés lehet a vízválasztó
Karácsony Gergely az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködésének Tanácsa, az ÖNET múlt heti ülését nem tartotta csalódást keltőnek, mert eleve nem voltak magasak az elvárásai. Szerinte ez volt az első ilyen ülés, és csak most nevezték ki az önkormányzati államtitkárt, Hoffman Istvánt, akit elismert szakembernek nevezett.
A főpolgármester szerint a legfontosabb kérdés az, hogy a kormány politikailag mennyire köteleződik el az önkormányzatok mellett. Úgy látja, ennek főpróbája a 2027-es költségvetés lesz. A kormány ígérete szerint a Pénzügyminisztérium még azelőtt egyeztet az önkormányzatokkal a büdzséről, hogy a tervezet a kormány elé kerülne. Karácsony Gergely szerint a szolidaritási hozzájárulás rendszerén mindenképpen változtatni kell.
AZ AZONNALI ELTÖRLÉST NEM TARTJA REÁLISNAK, MERT AZ 400 MILLIÁRD FORINTOS KIESÉST JELENTENE A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSNEK, DE SZERINTE ELVÁRHATÓ LENNE, HOGY ÉRDEMI LÉPÉS TÖRTÉNJEN A KIVEZETÉSE FELÉ.
„Ha erre is hiába várunk, akkor nagyon nagy csattanás lesz az önkormányzatok és a kormány között” – mondta. Az ÖNET keretében létrehozandó munkacsoportokat ezért fontosnak tartja, mert szerinte ezekben lehetne szakmai kérdésekről egyeztetni. Az állam és az önkormányzatok közötti feladatmegosztás újratárgyalását hosszabb társadalmi egyeztetésnek kellene megelőznie.
Vannak azonban olyan területek, amelyeknél Karácsony Gergely szerint nincs vita arról, hogy vissza kell adni az önkormányzatoknak. A Tisza választási programjában szerepel a védőnői hálózat állami finanszírozással együtt történő visszaadása, valamint az építéshatósági ügyek önkormányzati hatáskörbe helyezése. A főpolgármester szerint ezekben akár azonnal is lehetne lépni.
A főpolgármester szerint az önkormányzatok az iparűzési adóbevétel 15 százalékában maximálnák a szolidaritási hozzájárulás mértékét, de ezt csak az első lépésnek tartja. Karácsony Gergely szerint a szolidaritási hozzájárulás jelenlegi rendszere alapjaiban törvénytelen. Kiemelte: a bíróság kimondta, hogy az önkormányzatokat egyenként be kell vonni a hozzájárulás összegének megállapításába egy közigazgatási eljárásban. Szerinte ez több mint 800 érintett település mellett aligha kivitelezhető.
Arra a kérdésre, hogy a főváros a Tisza-kormány ellen is pert indít-e a szolidaritási hozzájárulás miatt, Karácsony Gergely azt mondta: ez akkor jöhet szóba, ha nem születik olyan megállapodás a kormánnyal, amely a folyamatban lévő pereket is érinti. Szerinte a hozzájárulás mérséklése csak átmeneti megoldás lehet, az egész önkormányzati finanszírozási rendszert át kell alakítani.
Nem látja a beígért partnerséget
Az önkormányzati rendszer reformjáról a főpolgármester arról is beszélt, hogy az ÖNET ülésén azt ígérték, a polgármestereket bevonják a reform előkészítésébe. Ehhez képest szerinte váratlanul derült ki, hogy a megyei önkormányzatokat megszüntetnék. „Én is elővettem a nagyítómat, hogy megkeressem, de még nem sikerült rábukkannom” – mondta a kormány által ígért partnerségről.
Karácsony Gergely szerint az ÖNET ülésén arról volt szó, hogy az önkormányzatokat az alkotmányozásba is bevonják. Ennek egyik fontos kérdése szerinte az lenne, hogy bekerül-e az új alkotmányba a szubszidiaritás elve. A másik a magyar önkormányzati rendszer közjogi szerkezetének átalakítása, ezen belül pedig a megyei közgyűlések szükségessége. A főpolgármester szerint ehhez képest három munkanappal később már határozott kormányzati álláspont jelent meg a kérdésben.
ÚGY VÉLTE, NEM VILÁGOS, PONTOSAN MIRE GONDOLT A MINISZTERELNÖK, AMIKOR A MEGYEI ÖNKORMÁNYZATOK MEGSZÜNTETÉSÉRŐL BESZÉLT.
Karácsony Gergely szerint az állam és a főváros kapcsolatában kulcsszerepe lehet a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának, amely újraalakul. A főpolgármester a szeptemberi Fővárosi Közgyűlés egyik fontos napirendjeként beszélt a fővárosi oldal négy tagjának kiválasztásáról. A jelöltekről egyeztet a fővárosi frakciókkal, és két kerületi polgármester is helyet kaphat közöttük. Az első üléseken a fejlesztések mellett a finanszírozás kérdését is napirendre vennék.
A főpolgármester az interjúban beszélt még arról, hogy idén ősztől 2030 végéig rendkívül intenzív fejlesztési időszak vár Budapestre, kitért arra, hogy szeptember 1-jétől Bodor Ádám korábbi mobilitási vezérigazgató-helyettes lett a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója, illetve beszélt a hulladékgazdálkodási rendszer felülvizsgálatáról, valamint arról, hogy nem tartja reálisnak a dugódíjat.
