A brüsszeli elvárások, a Tisza-kormány teljesíthetetlen kampányígéretei és az euróbevezetés szigorú feltételei miatt évente mintegy 5000 milliárd forintos hiány keletkezhet a magyar költségvetésben, amelyet a beharangozott uniós források sem képesek betömni – hívta fel a figyelmet közösségi oldalán közzétett, részletes elemzésében György László.
Az egyetemi docens rámutatott: miközben a költségvetést óriási kiadási igények feszítik,
a potenciálisan beérkező, mintegy 6000 milliárd forintnyi uniós támogatás csupán egyszeri tétel, ráadásul annak döntő többsége az országhatárokon kívülre áramlik majd.
György László elemzésében három fő tényezőre bontotta a magyar büdzsét terhelő hatalmas pénzügyi nyomást.
Elsőként az Európai Bizottság országspecifikus ajánlásait emelte ki, amelyek a különadók és a rezsicsökkentés, valamint az ár-, árrés- és kamatstopok kivezetését szorgalmazzák. A közgazdász számításai szerint a különadók megszüntetése és a rezsivédelem elvonása – amely intézkedések eddig évi 750 ezer forintos segítséget jelentettek a magyar családoknak – közvetlenül 1400 milliárd forintos lyukat ütnek a költségvetésen. Hangsúlyozta: mivel a különadókat fizető nagyvállalatok kikerülnek a tehermentesítési javaslatok alól,
ezt a hatalmas összeget kizárólag a lakosságtól, valamint a hazai kis- és közepes vállalkozásoktól lehet majd beszedni.
A szakember a második jelentős tételként a Tisza-kormány által tett, végeláthatatlan kampányígéreteket nevezte meg, amelyek megvalósítása a független elemzések szerint évente mintegy 2500 milliárd forinttal növelné meg az állami kiadásokat. György László felidézte, hogy az egészségügyi források bővítése, a családi pótlék megduplázása, a különféle áfacsökkentések, a nyugdíjprogram, valamint a falusi fejlesztési keretek biztosítása a GDP közel 2,5 százalékát emésztenék fel.
Harmadik tényezőként az euró 2030-ig tervezett bevezetését jelölte meg, amely a költségvetési hiány drasztikus lefaragását követeli meg. Az egyetemi docens rávilágított, hogy a hiány GDP-arányos 3 százalékra szorítása a jelenlegi magas szintről az előttünk álló három esztendőben
évi 1000–1500 milliárd forintos kiadáscsökkentést, vagyis klasszikus politikai nevén súlyos megszorítást tesz elkerülhetetlenné.
György László nyomatékosította: az így keletkező, évente halmozódó 5000 milliárd forintos lyukat nem tudja betölteni a brüsszeli transzfer. Az elemző a Polish Economic Institute és a Makronóm Intézet kutatásaira hivatkozva rámutatott, hogy
minden egyes eurónyi uniós támogatás 74–78 százaléka gép- és berendezésvásárlások révén azonnal visszaáramlik a fejlett európai államokba vagy Ázsiába. Ez a pénz célzott beruházásokra érkezik, így abból a folyó költségvetési kiadásokat finanszírozni nem lehet.
Az egyetemi docens értékelése szerint a magyar gazdaságot egyedül az európai piacok érdemi fellendülése menthetné meg, amely a korábban megvalósult nemzeti beruházásoknak köszönhetően évi 1000–1500 milliárd forintos többlet adóbevételt generálhatna. Ehhez azonban szerinte Európának végre fel kellene adnia az elhibázott szankciós politikát, véget kellene vetnie az orosz-ukrán háborúnak, valamint meg kellene oldania a versenyképességi és migrációs válságot.
(Demokrata)
