Még meg sem született a végleges döntés, máris komoly feszültséget okoz a kormányzat terve a magyar vállalkozók körében. A vagyonadó kommunikációja miatt sok tisztességes vállalkozó úgy érzi, mintha a sikerét büntetendő dologként kezelnék.
A tervezett új adó nemcsak a pénzügyi terhei miatt váltott ki ellenérzéseket a vállalkozói szektorban. A vagyonadó kommunikációja miatt sokan azt érzik, hogy a tisztességesen felépített vagyonukat a bűnözésből származó vagyonnal mossák össze. A Joint Venture Szövetség (JVSZ) szerint éppen ezért lenne szükség jóval megfontoltabb kommunikációra és a sikeres vállalkozók megbecsülésére – írta az Index.
A kormány korábbi tervei szerint az egymilliárd forint feletti vagyonokra egyszázalékos adó jöhet. Kármán András pénzügyminiszter még májusi parlamenti meghallgatásán arról beszélt, hogy az adóalapba az ingatlanok, a cégrészesedések, az értékpapírok és a nagy értékű luxuscikkek is bekerülhetnek. A részletszabályok egyelőre nem ismertek. A JVSZ szerint a tervezet akár október végéig elkészülhet, novemberben pedig már szavazhatnak is róla.
Vállalkozók a vagyonadóról: nem büntetést, hanem megbecsülést szeretnének
A JVSZ negyven éve képviseli a hazai vállalkozói szektort. A szövetség akkor jött létre, amikor Magyarországon megjelentek az első vegyes vállalatok, vagyis a hazai és külföldi tulajdonosok közös cégei. Tagsága cégcsoportokon keresztül mintegy ezer vállalatot fog össze, amelyek a magyar GDP több mint harmadát adják. A szervezet elnöke, Csorbai Hajnalka, aki május óta tölti be a tisztséget, egy háttérbeszélgetésén arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalkozók körében érezhető a kiábrándultság. Szerinte ennek elsősorban nem az adó összege, hanem a kommunikáció az oka.
A vállalkozókban van egyfajta kiábrándultság a vagyonadó kommunikációja miatt, szeretnék, ha a helyén kezelnék a komoly munkával elért sikereiket.”
– fogalmazott az Index cikkében Csorbai Hajnalka, aki szerint különbséget kell tenni a tisztességesen felépített vagyon és a bűncselekményből származó vagyon között. A vállalkozói teljesítményt nem büntetendő magatartásként kellene kezelni, hanem olyan eredményként, amelyből mások is példát meríthetnek.
Ha valaki bűnöző, akkor ne vagyonadót fizessen, hanem álljon bíróság elé. Aki viszont sikeres vállalkozó, azt példaképnek kell állítani.”
A JVSZ szerint a sikeres vállalkozások történeteit éppen ezért érdemes lenne megmutatni a többi piaci szereplőnek is. A szövetség elemzését több minisztériumnak is elküldte, és tudomásuk szerint az bekerült az egyeztetési folyamatba.
Több ezer vállalkozó érintett
A JVSZ számításai szerint mintegy
6400 magánszemély rendelkezik legalább egymilliárd forintnyi cégértékkel. Az általuk birtokolt cégek összesített értéke mintegy 30 ezer milliárd forint.
A számítás során a saját tőkét és a profitot is figyelembe vették, és a kettő közül a magasabb értékkel számoltak. A profit esetében ötszörös szorzót alkalmaztak, amely a szövetség szerint inkább óvatos becslésnek tekinthető. Az érintettek többsége, mintegy 5400 ember, az egymilliárd és ötmilliárd forint közötti sávba esik. Ötmilliárd forint feletti cégértékkel nagyjából ezer ember rendelkezik, ők azonban a teljes cégérték mintegy kétharmadát birtokolják.
A JVSZ becslése szerint a cégértékekre kivetett egyszázalékos adó körülbelül 300 milliárd forintos bevételt hozhatna. Ha ehhez hozzászámítják az ingatlanokat és a pénzügyi befektetéseket, összesen legfeljebb 600 milliárd forintos bevétellel számolnak. A szövetség ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a közvetett érintettek köre jóval szélesebb lehet. A vagyonos vállalkozók ugyanis egyben munkaadók is, és a hozzájuk tartozó kis- és középvállalkozásoknál több mint egymillió ember dolgozhat.
A JVSZ szerint az itthon maradó vállalkozókat érheti hátrány
A szövetség szerint egy éves, ismétlődő vagyonadó torzíthatja a versenyt is. Ha egy magyar tulajdonos a cége mellett azonos értékű ingatlannal és befektetésekkel rendelkezik, a JVSZ számítása szerint nagyobb profitot kellene elérnie ahhoz, hogy ugyanoda jusson, mint egy hasonló helyzetű külföldi versenytársa.
Csorbai Hajnalka szerint különösen fontos kérdés lehet a vagyon külföldre vitele. Szerinte ez azért is jelenthet valós veszélyt, mert sok cégalapító éppen generációváltás előtt áll. Ha egy vállalkozó egyébként is a cége értékesítésén gondolkodik, az új teher mellett könnyebben dönthet úgy, hogy a bevételt külföldön helyezi el. A JVSZ elnöke szerint a külföldön található vagyonok tényleges nagyságának ellenőrzése is komoly kérdéseket vethet fel.
Nem az adó elutasítása a cél
A JVSZ nem azt állítja, hogy semmilyen módon nem lehet megadóztatni a nagy vagyont. A szövetség inkább olyan megoldást javasolna, amelyben az adó összege levonható lenne, ha a tulajdonos azt visszaforgatja a gazdaságba. Ide tartozhatna a beruházás, a munkavállalók továbbképzése, a kutatás-fejlesztés vagy akár közösségi célú támogatás.A szövetség szerint ezzel akár úgy is működhetne a rendszer, hogy az államnak végül nem keletkezik érdemi bevétele, a pénz azonban beruházásokon keresztül visszakerül a gazdaságba.
(Origo)
