Kedden lejárt Polt Péter alkotmánybírósági elnök és három további alkotmánybíró megbízatása, miután elérték a 17. alaptörvény-módosítással visszaállított 70 éves korhatárt, amelyet az Orbán-kormány 2013-ban törölt el. Az Országgyűlésnek hatvan napon belül kell új alkotmánybírákat választania a megüresedett helyekre.
Lejárt az Alkotmánybíróság (Ab) elnökének és három alkotmánybírónak a megbízatása kedden – közölte az MTI.
A júliusban elfogadott 17. alaptörvény-módosítás kimondta, hogy „az Alkotmánybíróság tagjának megbízatása a hetvenedik életévének betöltésével megszűnik”, ezt a korhatárt érte el Polt Péter elnök, továbbá Haszonicsné Ádám Mária, Juhász Miklós és Lomnici Zoltán alkotmánybíró.
A 17. alaptörvény-módosítás állította vissza az alkotmánybírókra vonatkozó eredeti, a rendszerváltás idején megalkotott 70 éves felső korhatárt, amelyet 2010 után eltöröltek. A módosítás indoklása szerint az alaptörvény „nem maradhat változatlan addig, amíg az új Alkotmány elfogadására nem kerül sor. (...) A jogállami helyreállítás jegyében a módosításoknak ez a köre sürgető”.
Az indoklás kitért arra is: „Az Alkotmánybíróság létrejöttétől 2013-ig az alkotmánybírókra irányadó felső korhatár 70 év volt. Ezt a rendszerváltás idején elfogadott, 24 évig irányadó szabályt az akkori alkotmányos többség 2013-ban eltörölte a hivatalban lévő alkotmánybírókra is kiterjedő hatállyal. A módosítás rejtett indoka az volt, hogy több egyoldalúan jelölt és megválasztott alkotmánybírónak az akkor hatályos szabályok szerint 12 éves mandátuma – annak kitöltése előtt – életkoránál fogva megszűnt volna. Az Alkotmánybíróságot érintő módosítás célja az Alkotmánybíróság függetlenségének helyreállítása annak érdekében, hogy tényleges kontrollt tudjon gyakorolni az állam alkotmányos működése felett. A választott intézkedés a jogállami helyreállítás célját követi, ezért szükséges és a célhoz mérten arányos intézkedés”.
A Fidesz-KDNP az Alkotmánybíróságon is megtámadta a 17. alaptörvény-módosítás több pontját, köztük alkotmánybírók 70 éves korhatárát, ám a testület elsősorban hatáskör hiányára hivatkozva érdemi vizsgálat nélkül visszautasította az indítványt.
Másfél év után távozik Polt Péter
Polt Péter 1955-ben született, az Országgyűlés 2025-ben választotta meg alkotmánybírónak, majd az Alkotmánybíróság elnökének. Polt Péter az ELTE jogi karán végzett 1980-ban, 1995-től öt éven át az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese volt, majd legfőbb ügyész 2000-től 2006-ig és 2010-től 2025-ig.
Polt mellett Haszonicsné Ádám Mária, Juhász Miklós, Lomnici Zoltán, valamint Hende Csaba mandátuma jár le.
A törvény szerint hatvan napon belül kell új alkotmánybírót választania az Országgyűlésnek a távozók helyére. Az Alkotmánybíróság teljes ülése akkor határozatképes, ha azon legalább a hivatalban lévő tagok kétharmada, köztük az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes, vagy az elnök által kijelölt tag jelen van.
Egy alkotmánybíró, Hende Csaba – korábbi MDF-es, majd fideszes képviselő, honvédelmi miniszter – már júliusban távozott a 15 tagú testületből, a 17. alaptörvény-módosítás és az alkotmánybírósági törvény szabályainak következtében. Ugyanis az Alkotmánybíróságról szóló törvény kimondja, hogy megszűnik az alkotmánybíró megbízatása, ha már nem választható országgyűlési képviselővé. Az 17. alaptörvény-módosítás egyik rendelkezése szerint pedig országgyűlési képviselő-választáson nem választható, aki összesen legalább tizenkét évig volt parlamenti képviselő, vagy legalább három választáson szerzett országgyűlési mandátumot, Hende Csaba pedig 2002 és 2025 között országgyűlési képviselő volt. A két szabály együttes hatása miatt ért véget már júliusban Hende Csaba alkotmánybírói megbízatása, akinek helyére Sonnevend Pált, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanárát, korábbi dékánját választotta alkotmánybírónak az Országgyűlés.
Novemberben jár le Czine Ágnes alkotmánybíró 12 éves megbízatása. Czine Ágnes szeptember 1-jétől az Alkotmánybíróság elnökhelyettese, e tisztségre két hete választotta meg a testület.
