Az Orbán-kormány az akkumulátoripart az ország egyik stratégiai pillérévé tette.
A kiemelt ügykezelés, valamint a beruházásösztönzés eredményeként néhány év alatt mintegy 26 milliárd eurónyi külföldi tőke áramlott a magyar akkumulátoriparba. Ez most mind veszélybe kerülhet, ráadásul a Tisza-kormány a kínai autógyárakat is célkeresztbe veheti.
„Magyarország csapdát állított a kínai vállalatoknak”
– ezzel a címmel jelent meg egy átfogó elemzés a kínai sajtóban az elmúlt hónapok magyarországi eseményeiről.
A cikk szerint az áprilisi országgyűlési választás óta gyökeresen megváltozott a kínai vállalatok szabályozási környezete. Míg az előző kormány alatt kedvezőbb szabályozással találkozhattak a távol-keleti cégek, az új hatalom már kevésbé együttműködő. A lap szerint a Magyarországon tapasztalt új helyzet figyelmeztető jel lehet a kínai vállalatok európai terjeszkedése szempontjából is.
Kínai beruházások: nem tartottak sokáig a mézeshetek
A 36Kr kínai gazdasági-elemző hírportál szerint azokat a vállalatokat, amelyeket három-öt évvel ezelőtt még kiemelt vendégként fogadtak, mára nyilvános vizsgálatok célpontjaivá váltak a kormányváltást követően. Felidézték, hogy az Orbán-kormány az akkumulátoripart az ország egyik stratégiai pillérévé tette. A kiemelt ügykezelés, valamint a beruházásösztönzés eredményeként néhány év alatt mintegy 26 milliárd eurónyi külföldi tőke áramlott a magyar akkumulátoriparba
A Világgazdaság cikke emlékeztetett arra, hogy Ebből a CATL 7,34 milliárd eurót fektetett debreceni beruházásába, amely Magyarország történetének legnagyobb egyedi beruházásává vált. Ezt követően olyan kínai vállalatok is megjelentek az országban, mint az EVE Energy, a Sunwoda és a Semcorp. Magyarország néhány év alatt Európa második legnagyobb hajtóakkumulátor-gyártó országává vált.
A mézeshetek azonban nem tartottak sokáig, ugyanis áprilisban parlamenti választást tartottak Magyarországon. A kampányban valamennyi, környezetszennyezéssel kapcsolatos botrány napirendre került.
A 36 Kr úgy fogalmazott, hogy az új kormány gyorsan látványos intézkedéseket kívánt felmutatni, és Magyar Péternek szüksége volt olyan területre, ahol rövid távon is eredményeket tud demonstrálni, miközben a gazdaság fellendítése hosszabb időt igényel. Figyelme ezért a kínai jármű- és akkumulátorgyárak felé fordult.
A kormány szeptemberben egy új, legfelső szintű hatóság létrehozását is tervezi, amely a környezetszennyező iparágak ellenőrzéséért és szankcionálásáért felelne. Emellett azt is kezdeményeznék, hogy a környezetvédelmi bírságokat a jelenlegi fix összegek helyett a vállalatok árbevételének meghatározott százalékában állapítsák meg.
A BYD is a Magyar Péterék célkeresztjébe került
A kínai portál felidézte, hogy nemcsak az akkumulátorgyártók kerültek nehéz helyzetbe, a BYD Szegeden épülő autógyára is problémákkal szembesül. Július 15-én Szijjártó Péter, aki közel tizenkét éven át az Orbán-kormány „keleti nyitás” politikájának egyik fő irányítója volt külügyminiszterként, lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról, és csatlakozott a BYD-hez.
Öt nappal később a Magyar-kormány bejelentette a BYD magyarországi projektjének vizsgálatát, és közölte, hogy felülvizsgálja az Orbán-korszakban a multinacionális vállalatoknak biztosított valamennyi támogatást, adókedvezményt és környezetvédelmi mentességet.
A kínai lap szerint a külföldi piacokra terjeszkedő kínai vállalatok számára a magyarországi helyzet tanulsága egyértelmű: az európai szakpolitikák folytonossága nem feltétlenül olyan erős, mint Kínában. Az egyes politikai pártok eltérő társadalmi csoportok érdekeit képviselik, ezért egy kormányváltás után számos korábbi döntést és megállapodást újraértékelhetnek.
A 36Kr következtetése az, hogy a szabályoknak való megfelelés egy vállalat számára nem pusztán költségtényező, hanem a hosszú távú működés egyik alapfeltétele. A szabályok betartásának bármilyen hiányossága, amely a cég számára kedvező politikai környezetben még kezelhetőnek tűnik, a politikai széljárás megváltozásakor akár a vállalat működését fenyegető kockázattá is válhat. És a „zöld folyosókon” keresztül megszerzett gyors piacra lépés árát később könnyen kamatostul kérhetik vissza.
(MNO)
