Változtatás nélkül közöljük Tuzson Bence bejegyzését.
Nyílt levél dr. Sonnevend Pál alkotmánybíró-jelölthöz
Tisztelt Professzor Úr!Volt igazságügyi miniszterként, jogászként és országgyűlési képviselőként kötelességemnek érzem, hogy nyilvánosan forduljak Önhöz.
A TISZA-frakció bejelentette, hogy Hende Csaba állítólag „megüresedett” alkotmánybírói helyére Önt jelöli. Az idézőjel nem véletlen: ez a hely jogszerűen nem üresedett meg.
Ön az alkotmányjogot kiválóan ismerő, nemzetközileg elismert jogászként pontosan tudja, hogy Hende Csabát nyíltan jogellenes módon távolították el az Alkotmánybíróságról. Tudja azt is, hogy ami történt, nem egyszerűen egy vitatható személyi döntés, hanem az alkotmánybírói függetlenséget és az alkotmányos intézményrendszer egészének hitelességét érintő súlyos közjogi jogsértés.
Hende Csabát az Országgyűlés 2025-ben, tizenkét évre választotta az Alkotmánybíróság tagjává. A határozott idejű alkotmánybírói mandátum nem személyes kiváltság, hanem a bírói függetlenség egyik legfontosabb intézményi garanciája: annak biztosítéka, hogy a mindenkori politikai többség ne cserélhesse le idő előtt azokat, akiknek éppen a hatalom alkotmányos korlátait kell érvényesíteniük.
A jogellenesség lényege röviden és világosan összefoglalható. A tizenhetedik Alaptörvény-módosítás utólag tette az országgyűlési képviselővé választhatóság akadályává a korábban, teljesen jogszerűen megszerzett képviselői mandátumokat. Hende Csaba több mint húsz évvel korábban kezdődött parlamenti szolgálati idejéhez új, hátrányos jogkövetkezményt kapcsoltak, majd erre hivatkozva alkalmazták vele szemben az Abtv. 15. § (2) bekezdés d) pontját, és idő előtt megszakították már fennálló alkotmánybírói megbízatását.
Az Alaptörvény átmeneti rendelkezései pontosan megmutatják, hogy amikor az alkotmányozó többség egy új feltételt a hivatalban lévő alkotmánybírákra is alkalmazni kívánt, azt kifejezetten kimondta. Ezt tette az életkori korlát esetében. A képviselői választhatóság új korlátozásáról azonban egyetlen rendelkezés sem mondja ki, hogy az egy már megkezdett alkotmánybírói mandátumot megszüntethet. Ennek ellenére egy új szabályt visszaható, illetve legalábbis kvázi visszaható módon használtak fel egy korábban jogszerűen elnyert, határozott idejű közjogi megbízatás elvételére.
Ez nem jövőre irányuló, semleges intézményi reform volt. Egy hivatalban lévő alkotmánybíró mandátumát rövidítették le úgy, hogy az érintett semmilyen kötelezettségét nem szegte meg, tisztségére nem vált méltatlanná, és vele szemben semmilyen valódi megfosztási eljárást nem folytattak le. Korábbi, jogszerű közéleti tevékenységéből utólag kizáró okot alkottak.Az önkény nem válik jogállami eljárássá attól, hogy normaszövegbe foglalják. A kétharmados többség sem áll a jogbiztonság, a visszaható hatály tilalma, a hatalommegosztás és a független alkotmánybíráskodás követelményei felett.
Ön mindezt tudja. Szakmai múltjára és alkotmányjogi felkészültségére tekintettel nem is állíthatja, hogy ne látná a jelölése mögött meghúzódó közjogi problémát.
Hende Csaba megbízatása jogszerűen nem szűnt meg, ezért az általa betöltött alkotmánybírói hely sem üresedett meg jogszerűen. Aki ilyen körülmények között elfoglalja ezt a helyet, annak mandátuma nem csupán politikailag lesz vitatott: közjogilag illegitim alapon jön létre.
Az így megválasztott alkotmánybíró illegitim lesz. Nem személyes vagy szakmai alkalmatlansága miatt, hanem azért, mert olyan helyet foglal el, amelynek jogszerű megüresedése nem következett be. Ezt az eredendő hibát nem orvosolja a parlamenti szavazás, és nem mossa le az eskütétel sem. Alkotmánybírói döntései e jogsértő eredet talaján állnak majd, és minden, a részvételével meghozott határozatra rávetül a kérdés: jogszerűen vehetett-e részt a döntésben az, aki csak egy másik alkotmánybíró jogellenes eltávolítása révén kerülhetett a testületbe?
Ez nem elsősorban szakmai előmenetel, hanem becsület kérdése.
Vegyen példát Polgár Juditról! Amikor a köztársasági elnök jogellenes eltávolítását követően felkérték az államfői tisztség vállalására, volt benne annyi lélekjelenlét, hogy nemet mondjon. Saját indokai alapján hozta meg döntését, annak erkölcsi következménye azonban egyértelmű: nem vált egy jogellenesen előállított közjogi helyzet részévé, és elkerülte, hogy nevét és tekintélyét az önkény utólagos legitimálására használják fel.
Ön előtt most ugyanez a választás áll.
Vannak helyzetek, amikor egy jogász felelőssége nem merül ki abban, hogy a politikai többség által felkínált formális lehetőséget elfogadja. Különösen igaz ez arra, aki az Alaptörvény védelmének legfőbb szervében kíván tisztséget vállalni. Alkotmánybíróvá válni nem lehet egy alkotmánybíró jogellenes eltávolításának elfogadásával.
A Fidesz–KDNP ezért sem a jelölési eljárásban, sem az alkotmánybíró megválasztásában nem vesz részt. Magam sem veszek részt sem a jelölésben, sem a választásban. Ez a távolmaradás nem az Ön személye vagy szakmai pályája ellen irányul. Annak egyértelmű kifejezése, hogy nem adunk politikai és közjogi legitimációt egy jogellenesen előállított helyzethez, és nem működünk közre az önkény következményeinek intézményesítésében.
Arra szólítom fel, hogy ne engedje szakmai tekintélyét Hende Csaba eltávolításának utólagos igazolására felhasználni. Ne váljon egy alkotmányosan elfogadhatatlan kész helyzet eszközévé. Utasítsa vissza a jelölést, és tegye világossá, hogy az alkotmánybírói függetlenség, a jogbiztonság és a jogállami tisztesség minden tisztségnél fontosabb.
Az Alkotmánybíróságra nem lehet hitelesen belépni azon az ajtón, amelyet a hatalom egy hivatalban lévő alkotmánybíró önkényes eltávolításával nyitott meg.
A döntés és az azzal járó történelmi felelősség most az Ön kezében van.
Tisztelettel:
Dr. Tuzson Bence
országgyűlési képviselő
volt igazságügyi miniszter
