A DK elnöke egy interjúban fejtette ki, hogy augusztus végéig a Tisza intézkedései alapján ki fog derülni a szavazók számára, azt az irányt képviseli-e a párt, amit a kampányban ígértek.
Varju Lászlóval készített interjút a Nyugati Fény, a DK elnöke beszélt többek között a párt jövőjéről és célkitűzéseiről, valamint a Tisza eddigi döntéseiről.
- „Nem tudtuk átvinni azt az üzenetünket, hogy soha többé ne adjunk egyetlen pártnak kétharmados teljhatalmat” – fogalmazott Varju a választási eredményről. Kifejtette, amennyiben a Tisza augusztus végére nem abba az irányba indul tovább, amit a kampányban ígértek, az elvándorolt DK-szavazók visszatérhetnek majd hozzájuk.
- Ehhez kapcsolódóan elmondta, ha még idén nem látjuk, hogy „bilincsben viszik a magyar vagyont szétlopó egykori kormánytagokat”, akkor nem teljesült a Tisza ígérete. Hozzátette, hogy a nyugdíjak svájci indexálásáért, a családi pótlék megduplázásáért, és a minimálbér adómentessé tételéért harcolni fog a DK.
- Egyetértenek azonban azzal az ígérettel, hogy a Tisza 2030-ra bevezetné az eurót, a Munkaügyi Minisztérium felállítását azonban hiányolják. A vízhiányt is ők másképp kezelték volna, hiszen hiába kérte a kormány a lakosságot a víztakarékosságra, az akkumulátorgyárak változatlanul működhettek.
- Varju leszögezte: nem hasonlítaná magát elődeihez, Dobrev Klárához vagy Gyurcsány Ferenchez. A párt újraszerveződött, a tagok között vannak fiatalabbak, idősebbek, fővárosiak és vidékiek is. Egy viszont közös bennük: sikeres baloldali politikát akarnak megvalósítani.
- A következő években azon fognak dolgozni, hogy új lendületet adjanak a Demokratikus Koalíciónak. A tavaszra és őszre tervezett országjárásra új arcokkal és mondanivalóval készülnek. Feladatuknak tekintik, hogy minél jobban felhangosítsák a korábbi politikai céljaikat.
- „Elfogadom azt, hogy a régi köztársasági elnöktől meg kellett válni” – reagált Sulyok Tamás elmozdítására az Alaptörvény 17. módosításával. Kijelentette, hogy a legfontosabb lépés az, hogy a köztársaság szó visszakerüljön az alaptörvénybe.
- A 12 éves cikluskorlátozást nem tartja jó döntésnek, szerinte ezzel a választókat korlátozzák alapvető jogaikban. Ugyanis ha egy képviselő jól teljesít, miért ne választhatnák újra és újra a szavazók. A 2029-es önkormányzati és EP-választásokra kihívásként tekint, ha ezen sikereket érnek el, akkor 2030-ra a Demokratikus Koalíció egy jelentős frakcióval vehet részt a parlamenti munkában.
