Van-e ukrán forgatókönyv? – Miben hasonlít a TISZA Párt politikája a Zelenszkij-féle modellhez?



A politikában ritkán születnek teljesen új receptek

Az elmúlt évek európai politikájában több olyan mozgalom jelent meg, amely nem hagyományos pártként, hanem a „régi politikai elit” teljes leváltásának ígéretével lépett színre. Ebbe a körbe sorolják sokan a Volodimir Zelenszkij vezette Nép Szolgája pártot, és egyes elemzők szerint hasonló kommunikációs elemek figyelhetők meg a Magyar Péter vezette TISZA Párt működésében is.

Mindkét politikai formáció erősen személycentrikus. A párt identitása elsősorban vezetőjének személyéhez kötődik, miközben a részletes szakpolitikai program háttérbe szorul a korrupcióellenes, rendszerkritikus és elitellenes üzenetek mögött.

Az ellenfél nem partner, hanem akadály

A demokratikus politika természetes része a kemény vita. Más kérdés azonban, amikor a politikai kommunikáció alapvetően arra épül, hogy az ellenfél nem legitim vitapartner, hanem olyan szereplő, akit el kell távolítani a közéletből.

Ukrajnában a háború kitörése után a hadiállapotra hivatkozva több, Oroszországhoz kötődőnek minősített párt működését felfüggesztették, majd később bírósági döntésekkel több szervezetet véglegesen be is tiltottak. Emellett létrejött az úgynevezett United News televíziós műsorfolyam, amely egységes állami hírszolgáltatást biztosított. Ezeket a lépéseket a kormány nemzetbiztonsági okokkal indokolta, ugyanakkor nemzetközi jogvédő szervezetek a politikai pluralizmus és a médiaszabadság szűkülésére is felhívták a figyelmet. (Freedom House)

Magyarországon természetesen nincs hadiállapot, és a két helyzet nem azonos. Ugyanakkor több konzervatív elemző szerint a TISZA Párt kommunikációjában hasonló politikai logika jelenik meg: a közéletet nem programok versenyeként, hanem egyetlen politikai erő teljes leváltásának küzdelmeként mutatja be.

A politikai tapasztalat hiánya

Volodimir Zelenszkij 2019-ben szinte teljesen politikai tapasztalat nélkül került hatalomra. A Nép Szolgája frakciójának jelentős része szintén újonc politikusokból állt, akiknek kevés parlamenti vagy kormányzati múltjuk volt. A párt sikere elsősorban a korábbi politikai elit elutasítására épült.

A TISZA Párt esetében is gyakran elhangzik, hogy támogatottságának egyik fő forrása a kormányellenes protesthangulat. Kritikusai szerint a párt szakpolitikai programja kevésbé kidolgozott, miközben kommunikációjának középpontjában a folyamatos politikai konfliktus áll. Ezt a párt természetesen vitatja, és saját álláspontja szerint átfogó kormányzati alternatívát kínál.

Ukrajna tragédiája nem vezethető vissza egyetlen okra

Gyakran jelenik meg olyan leegyszerűsítő értelmezés, hogy Ukrajnát kizárólag belpolitikai döntések sodorták háborúba. Ez nem állja meg a helyét.

A 2022-es teljes körű inváziót Oroszország indította meg, ezért a háború közvetlen felelőssége Moszkvát terheli. Ugyanakkor a háborút megelőző évek ukrán belpolitikájáról ma is élénk vita folyik. Elemzők egy része szerint a belpolitikai megosztottság, az intézményi konfliktusok és a fokozódó geopolitikai feszültség egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy Ukrajna rendkívül sérülékeny helyzetbe került.

Ezért sok konzervatív gondolkodó szerint intő példa lehet minden olyan politikai modell, amely a társadalmat végletesen két táborra osztja.

A személyi politika nem helyettesíti a kormányzóképességet

A modern politikában a közösségi média könnyen azt az érzetet kelti, hogy egy ország irányítása elsősorban kommunikációs kérdés. Az ukrán tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a népszerűség és a politikai marketing önmagában nem helyettesíti az államvezetéshez szükséges tapasztalatot és intézményi stabilitást.

Ez az egyik legfontosabb tanulság, amelyet a magyar közélet sem hagyhat figyelmen kívül.

A választók felelőssége

A demokrácia nemcsak a változás lehetőségéről szól, hanem annak mérlegeléséről is, hogy kikre bízzák egy ország jövőjét. A politikai újdonság önmagában nem garancia a sikerre, ahogyan a hangos rendszerkritika sem pótolja a kormányzati felkészültséget.

A TISZA Párt és a Zelenszkij-féle Nép Szolgája között kétségtelenül találhatók kommunikációs és szervezeti hasonlóságok. A kérdés az, hogy ezek pusztán kampánytechnikai eszközök maradnak-e, vagy idővel egy hasonló politikai modell kialakulását vetítik előre Magyarországon. Erre ma még nincs bizonyító erejű válasz, de a nemzetközi tapasztalatok alapján a párhuzam vizsgálata indokolt politikai vita tárgya lehet.

Amíg egy "baszott nagy háború lesz*"! Vagy nem lesz!

*Idézet Magyar Pétertől

Napi Újság elemzés 

Megjegyzés küldése

Újabb Régebbi
Támogassa munkánkat!